Belföld

Megalakult a Köztársasági Etikai Tanács

Megalakult a Köztársasági Etikai Tanács, amelynek életre hívását február végén kezdeményezte a miniszterelnök. Medgyessy Péter a tekintélyes személyiségekből álló testület tagjai előtt azt hangsúlyozta: az átlátható és a tiszta közélet megteremtése a köztársaság alapvető kötelessége polgáraival szemben.

A miniszterelnök szerint az olcsó és etikusan működő állam megteremtéséhez két fontos lépésen keresztül vezet az út. Átláthatóvá, „üvegzsebűvé” kell tenni az államot. A korrupció lehetőségének megszüntetésével pedig csökkenteni kell a korrupciós szándékot is.


Medgyessy Péter így fogalmazott: ,,A távlati cél az, hogy egy politikus ne azért ne legyen tisztességtelen, mert nem lehet, hanem azért, mert nem akar az lenni. Mert etikai felfogása, demokrata világlátása, köztársaságának hagyományai ezt nem engedik.” A kormányfő a Tanács hivatását abban jelölte meg, hogy a politikusokra vonatkozóan megfogalmazza ennek elveit, és hozzájáruljon a közpénzek kezelésének etikusabbá válásához.

A Köztársasági Etikai Tanács – mintegy etikai Alkotmánybíróságként – véleményez majd tervezett vagy már érvényes jogszabályokat – közölte a Miniszterelnöki Hivatal hibvatalos kommünikéjében. A tanács ajánlásokat tesz az etikai normák érvényesüléséhez elengedhetetlen jogszabályok megalkotására és kormányzati intézkedésekre. A testület állásfoglalásokat ad majd ki az etikai normák érvényesítése érdekében és tevékenységéről évente jelentést készít a miniszterelnök és a társadalom számára.

A Köztársasági Etika Tanács tagjai: Solt Pál, legfelsőbb bírósági tanácselnök, Györgyi Kálmán egyetemi docens, miniszteri biztos, Gönczöl Katalin egyetemi tanár, miniszteri biztos, Kilényi Géza egyetemi tanár, Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatója, Berki Zolna ügyvéd, a Transparency International magyar tagozatának elnöke, Lévai Miklós kriminológus, Hankiss Elemér szociológus, Báger Gusztáv, az ÁSZ Kutatóintézetének főigazgatója.



Ajánlott videó

Olvasói sztorik