Miközben tavaly a hiány 2,4 milliárdot tett ki, idén az Osztrák Szabadságpártból és az Osztrák Néppártból álló koalíció 2000-es első hivatalba lépése óta a legmagasabbra hág a hiány. A maastrichti szabályok szerint számított hiány, amelyben figyelembe veszik a tartományok és települések hiányát is, a tavalyi 0,6 százalék után a GDP 0,6 százalékát, míg jövőre 1,3 százalékát teszi ki a tervezet szerint.
Grasser költségvetési politikája kapcsán három fő célt nevezett meg: egyfelől folytatni kívánja a konjunktúraciklusban kiegyensúlyozott költségvetés politikáját, másrészt a növekedésbe szándékozik beruházni, s végül jövőre végre akarja hajtani az ígért adóreform első lépését. A költségvetés ezen kívül nagyarányú privatizálásokat is tartalmaz, amelyek jelentős egyszeri bevételekkel járnak, és mintegy 20 ezer foglalkoztatottat érintő “kiszervezést” tervez, vagyis állami tulajdonban lévő tőketársaságba viszi ki az egyetemeket, amelyeknek kiadásai így eltűnnek a költségvetésből.
A sajtóban több kommentár úgy vélekedett: a kormány e kettős költségvetéssel nem is akarja a konjunktúrát fellendíteni, hanem a következő választások elé tervezett adóreformhoz akar kellő mennyiségű pénzre szert tenni.
