Hogy a sportcipőket Vietnámban varrják, és hogy az elektromos készülékeket Indonéziában szerelik össze, az már nem újdonság. A fejlett
országok munkavállalóinak azonban újabb sokkra kell felkészülniük: a cégek nem csak termelésüket helyezik át más országokba az olcsó munkaerő miatt, hanem az egyéb, szolgáltatói jellegű tevékenységeket is, mint például a könyvelést, az adatbevitelt, a terméktervezést, a marketinget. A fix költségek akár 80 százalékát takaríthatják meg, ha kihasználják az egész világ adta lehetőségeket – írja a német gazdasági magazin, a Wirtschaftswoche.
USA: már elkezdték
Az országok közötti eltérések kihasználásában az Egyesült Államok jár az élen, 2000-ben összesen 100 ezer szolgáltatói munkát szerveztek ki más országokba a Forrester Research becslése szerint. A kutatóintézet szerint 2015-re 3,3 millió ilyen típusú munkahely – ami 136 milliárd dollárnyi bérköltséget tesz ki – kerül át olyan országokba, mint Kína, India vagy Oroszország.
Az ausztrál Alan Fraser 1972-ben Manilában alapította meg számítógépes adatbevitellel foglalkozó vállalkozását. Akkoriban ugyanis az Egyesült Államokban átlagosan 6 dollárt fizettek óránként azért, hogy valaki a nyomtatott szöveget a számítógép memóriájában eltárolja, a Fülöp szigeteken ugyanez csak 1 dollárba került.
A különbség mára csökkent, de egy manilai alkalmazott még mindig csak 500 dollárt vihet haza havonta, szemben a nyugat-európai 1900 dolláros fizetéssel. A cég tehát így is virágzik, az SPI Technologies ma 6000 alkalmazottat foglalkoztat az egész világon.
A légitársaságok is közel tíz éve használják ki a munkaerőköltségek közötti eltéréseket. A British Airways és a Lufthansa a kilnecvenes évek eleje óta Indiában végeztet el olyan egyszerű munkákat, mint például a repülőjegyekkel kapcsolatos információk feltöltése az internetre. A Siemens 1992 óta közel 1300 embert foglalkoztat Indiában, akik a Siemens Information Systems alkalmazottjaként szoftverfejlesztéssel foglalkoznak, és jelentős költségeket takarítanak meg a konszernnek.
A pangás gyorsítja a trendet
A recesszió és a növekvő bérköltéségek egyre több vállalatot sarkallnak hasonló lépeésekre. Szakértők 2005 elejére várják az első nagy kiszervezési hullámot. Az egyes országok közötti eltérés ugyanis óriási lehet: Ázsiában és Kelet-Európában 30-80 százalékkal kisebb költségért érhetik el ugyanazt a teljesítményt, mint a fejlett ipari országokban. Dél-Indiában például óránként 10-12 dollárba kerül fenntartani egy mérnöki irodát, ugyanezért Nyugat-Európában több mint 80 dollárt kell fizetni.
Ha életben akarnak maradni, a cégeknek olyan tevékenységeket is ki kell szervezniük, amelyeket korábban az alapvető képességek, a „core competence” kategóriájába soroltak. A Lufthansa például Kínában, Írországban és a Fülöp-szigeteken végezteti el a repülőgépek technikai állapotának ellenőrzését. Ez korábban elképzelhetetlen lett volna, ma viszont a bérköltségek 40 százalékának lefaragása már elégséges ok a kiszervezésre.
Csábító dél, mesés kelet
Az Infineon német konszern ezentúl kizárólag Portugáliában végezteti könyvelését, amivel eddig 120 osztrák, német és portugál munkatársa foglalkozott. Közülük a legolcsóbbak a dél-európaiak. Egy 65 könyvelőt alkalmazó portugál központ a költségek 58 százalékát takarítja meg a konszernnek.
Az SAP német szoftveróriás a jövőben kelet-európai és indiai információtechnológiai központok létrehozását tervezi, mert míg Németországban egy kezdő munkavállaló 36-43 ezer dollárt keres évente, indiai megfelelője már kilenc-tízezer dollárral is megelégszik. Sőt, az alacsonyabb megélhetési költségek miatt ez ott jó fizetésnek számít.
Olyan ágazatoknak is el kell gondolkodniuk az országok közötti költségek kihasználásán, amelyeknek korábban nem. A Deloitte Consulting álta végzett felmérés szerint, melyben a világ 100 legnagyobb bankja és biztosítótársasága vett részt, a pénzügyi szektor a következő 5 évben két millió munkahelyet fog az alacsonyabb költségű országokba áthelyezni: ezzel a költségeik 40 százalékát takarítják meg.
A pénzügyi szektor szereplői korábban a nyelvi nehézségek és egyéb politikai, valamint gazdasági kockázatok miatt tartottak a tevékenységek külföldre történő kihelyezésétől. A dekonjunktúra azonban őket is ebbe az irábnyba hajtja. Természetesen csak olyan tevékenységeket lehet kiszervezni, amelyek a többi folyamattól jól elválaszthatóak és standardizáltak.
