Azt már több napja tudni véljük, hogy a Paksi Atomerőműben két hete észlelt fűtőkazetta-meghibásodás nem jelent veszélyt a környezetre, legalábbis a hivatalos közlemények szerint. Az eleinte zavaros paksi kommunikációt az asztalról lesöpörve a cég szakemberei az eset észlelését követő tizedik napon a sajtó képviselőit sugárdózismérővel felszerelve vezették körbe a létesítményben, így igyekezve megnyugtatni a közvéleményt. “Folyamatosan dolgozunk a problémák megoldásán” – nyugtatta meg Kocsis István vezérigazgató kedden az erőműben tartott rendkívüli sajtótájékoztatón a Csernobil óta „atomszkeptikus” magyar lakosságot. 
Anyagi kár
Abban tehát majdnem biztosak lehetünk, hogy egészségünket nem fenyegeti a paksi meghibásodás. Sőt a hivatalos verzió szerint a daruzási munkát végző alkalmazott sugárterhelése is csupán az éves dóziskorlát 10 százalékát érte el, ami eltekintve a haját ért sugárzástól – így a hivatalos verzió – nem veszélyezteti egészségét.
Több szó esik most már a Paksi Atomerőművet ért kárról, ami a 2-es blokk karbantartásának elhúzódása miatt keletkezik. Az atomerőmű tájékoztatása szerint a munkálatok várható késése május 6-ától napi 50 millió forint árbevétel-kiesést jelent. Ehhez adódik a 30 károsodott fűtőanyag-kazetta értéke, mintegy 450-750 millió forint.
Az erőmű a károk felmérését és a felelősség tisztázását követően akár kártérítést is kérhet az 1999 óta beszállító francia cégtől, a Framatome ANP-től.
Alapvető: a fogyasztó
Az úgynevezett krízis munkabizottság a Pakson történt eseményt és következményeit a villamos energia törvény 107 § (1) bekezdése alapján „A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának” minősítette, amely „a villamosenergia-termelését, termelési készségét korlátozza, illetőleg az energiarendszer üzembiztonságát együttműködési képességét súlyosan veszélyezteti”. Erről a cég közleményben tájékoztatta lapunkat. A krízis munkabizottság a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir Rt.) tájékoztatása alapján megállapította, hogy jelenleg és a közeljövőben a kapacitás egyensúlya a rendszerirányító döntései alapján biztosítható. A Mavir a helyzet kezelése érdekében intézkedéseket foganatosít, melyek során alapvető szempont lesz a fogyasztók korlátozásmentes és biztonságos ellátása.
Áramár – emelés?
A másik slágertéma az áram várható ára. Ez ügyben egymásnak némileg ellentmondó hírek jelenetek meg az utóbbi napokban. A gazdasági tárca energetikáért felelős helyettes államtitkára szerint nincs olyan rendkívüli helyzet az áramellátásban, amely miatt emelni kellene az áram árát, így a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, melynek vezetője jogosult az évközi áremelés elrendelésére, nem is tervez ilyen lépést. Hatvani György a Távirati Iroda kérdésére elmondta: a paksi atomerőműben a 2-es blokk üzemzavar miatti kiesése következtében csak a villamosenergia-rendszer tartalékának nagysága változik.
A tartalékok nagyságának változásával, jobban mondva csökkenésével, a többi szakember is egyetért. Az ebből adódó többletterhek elosztásának módja azonban még vita tárgya lehet. A kettes blokk május 6-áig karbantartásának eredeti befejezéséig természetesen nincs kiesés. Erre az időszakra előre tervezhető volt az energiatermelés pótlása más erőművekből, amelyek azonban drágábban termelik az áramot a paksi blokkoknál.
Közvetve vagy közvetlenül?
Amennyiben viszont a kettes számú blokk mellett elhelyezett tisztítótartály javítása tovább tart a májusi időpontnál, emelkedő költségekkel kell számolni. A Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza, az Origónak elmondta, hogy a meghibásodott blokk termeléskiesésének többletköltségét mindenképpen az adózók fizetik. Csak az a kérdés, hogy közvetlenül a számlán teszik-e ezt, vagy közvetetten, a közüzemi nagykereskedői feladatokat ellátó Magyar Villamos Művek Rt.-nek nyújtott költségvetési támogatás formájában.
Hegedűs Miklós, a nemrég megalapított GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint hosszú távon kiegyensúlyozottan működő rendszerről van szó, így nem valószínű, hogy a baleset miatt emelkedne az áram ára. A fogyasztókat tehát nem érinti közvetlenül az eset az árak oldaláról, hiszen a tavaszi-nyári hónapokra szükséges 560 megawatthoz képest még további 25 százaléknyi tartalék is van az atomerőműben. A nagyfogyasztóknak még kevésbé kell tartaniuk az áremelkedéstől – fogalmazott a szakember -, hiszen körükben egyre népszerűbb a hazainál olcsóbb, külföldről hozott villamos energia.
