Belföld

Eladhatatlan áruk – járulékos háborús kár

admin

2003. 04. 23. 11:07

Több milliárd dollár értékű üzlettől eshet el az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Európában. A nem csekély összeget a háborús veszteségek oldalára könyvelhetik.

Az USA és Nagy-Británnia iraki háborúban játszott szerepe olyan ellenszenvet váltott ki a fogyasztók között, hogy sokan elfordulnak az amerikai és brit áruktól – áll egy most elvégzett kutatás eredményeit összegző írásban. A Weber Shandwick globális PR ügynökség megbízásából készített felmérésből kiderült, hogy bojkott fenyegeti az amerikai és a brit termékeket.


Öt év alatt  változott a kedv

Nagy-Britanniában a bojkott iránti általános hajlandóság is növekedett. A brit fogyasztók 39 százaléka például azt mondta, hogy az öt évvel korábbihoz képest nagyobb valószínűséggel bojkottál termékeket elvi okokból – legyen az az iraki háború, a gyerekmunka, vagy a környezetvédelem ügye. Összehasonlításként: a brit fogyasztók 29 százaléka állította, hogy az öt évvel korábbihoz képest kisebb a valószínűsége, hogy bojkottálnak bizonyos termékeket. Franciaországban ma a fogyasztók 32 százaléka nagyobb, 35 százaléka kisebb valószínűséggel bojkottál termékeket, mint öt évvel ezelőtt. Németországban 28 százalék a nagyobb valószínűséggel, és 56 százalék a kisebb valószínűséggel bojkottálók aránya. „Úgy tűnik, Franciaországban és Németországban a kormányzat háborúellenes hozzáállása visszaköszön a fogyasztók szintjén is” – összegzi a kutatás eredményét Szűcs Ervin, a felmérést készítő vállalat budapesti ügyvezető igazgatója.

A britek is elutasítják az amerikaiakat


Amikor arról kérdeztek francia fogyasztókat, vajon kisebb vagy nagyobb valószínűséggel vásárolnak-e amerikai árut az ország háborús szerepe miatt, 17 százalékuk azt válaszolta, hogy kisebb, és csupán egy százalékuk mondta azt, hogy nagyobb valószínűséggel. A brit termékekkel kapcsolatos hasonló kérdés esetében a két érték 11, illetve egy százalék. Amerikai árut a német fogyasztók 13 százaléka, brit árut 10 százaléka vásárol kisebb valószínűséggel, ezzel szemben 9 százalék az amerikai árut, míg 7 százalék a brit árut nagyobb valószínűséggel vásárlók aránya.


Bizonyos mértékig a brit fogyasztók is osztják az Amerika-ellenes érzelmeket, annak ellenére, hogy kormányuk az Egyesült Államok első számú szövetségese volt a háborúban. 11 százalékuk mondta, hogy amerikai terméket kisebb valószínűséggel venne az ország háborús szereplése miatt, míg 4 százalékuk nagyobb valószínűséggel tenné ezt.

Magyarországon nincs jele a bojkottnak


Magyarországon egyelőre nincs érzékelhető jele annak, hogy a fogyasztók a háború miatt elutasítanák az amerikai és a brit árukat. Ugyanakkor a lakosság egy csoportjában az iraki háború következtében tagadhatatlanul nőtt az Amerika- és Nagy-Britannia-ellenesség.

A magyar fogyasztók – túl azon, hogy nálunk nincs erős hagyománya a bojkottnak – már csak azért sem büntetik ily módon az amerikai és brit cégeket, mert a hivatalos francia vagy a német állásponttól eltérően a magyar kormány háborúval kapcsolatos álláspontja sem volt igazán egyértelmű – mondta Szűcs Ervin, a KRC Research budapesti ügyvezető igazgatója. Míg kezdetben a magyar kormány kiállt a szövetséges országok háborús politikája mellett, ezt később – valószínűleg a háborúellenes magyar érzelmeket konstatálva – erőteljesen tompította, például azzal, hogy amerikai kérés ellenére sem utasította ki Budapestről az iraki diplomatákat.


A kutatásról 

A Weber Shandwick megbízásából a KRC Research három országban (Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) országonként 1000 fővel készített telefonos interjút április 11. és 13. között, a harci cselekmények befejezése után. 

Nem volt egyértelmű kormányálláspont


Egyértelmű kormányzati véleménynyilvánítás híján viszont a kormány nem konfrontálódott a gyakran szélsőségesen Amerika- és globalizációellenes csoportok tiltakozó kampányával, amely ezért csak kisebb mértékben jutott el a közvéleményhez, a fogyasztói tudatba. Hatását ugyanakkor nem szabad alábecsülni, az amerikai és brit cégeknek óvatosabb kommunikációt kell folytatniuk – véli az ügyvezető. A magyar piacon jelen levő amerikai és brit vállalatoknak éppen azért azt tanácsolná, hogy hangsúlyozzák jobban kötődésüket Magyarországhoz, hozzájárulásukat a magyar gazdaság teljesítményéhez.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.