Az utazási vállalkozásokra vonatkozó kormányrendelet módosításáról tárgyaltak ezen a héten a parlament idegenforgalmi bizottságának tagjai. A várhatóan csak 2004-ben életbe lépő változtatások elsődleges célja a túlszabályozottság megszüntetése.
Lemondás esetén valós költséget kell kifizetni
A másfél évvel ezelőtt hatályba lépett kormányrendelet több része is jóval szigorúbb a nemzetközi gyakorlatnál. Az irodák szempontjából az egyik legérzékenyebb pont a felelősség kérdése: a jelenleg még érvényben lévő szabályozás szerint, az utazási vállalkozó korlátozás nélkül felel minden az utazási szerződést érintő, az általa vagy közreműködői által okozott szerződésszegésért.
Több mint ezer utazási iroda
Az előzetes adatok szerint tavaly több mint ezer utazási iroda működött Magyarországon, négy százalékkal több, mint 2001-ben. Az irodák 60 százaléka utazásszervezéssel is foglalkozott, itt a növekedés 7 százalékos volt. Forgalmuk megközelítette az 50 milliárd forintot. A belföldiek összes vendégéjszakáiból hét százalékot, mintegy 500 ezret rendeltek meg utazási irodán keresztül, a külföldi vendégéjszakákból pedig 20 százalékkal (közel 2 millió) részesedtek. Utóbbinak közel hetven százaléka származik az Európai Unió országaiból, ennek fele Németországból.
Változnak a jogi feltételek a helylemondás tekintetében is. Bár eddig is szerepelt az utazási irodák szerződéseiben, hogy mennyit kell fizetnie az utasnak, ha visszamondja a jelentkezést, ám ha mindezek ellenére nem sikerült megegyezni, és a bíróság elé került az ügy, a taláros testület gyakran csökkentette az utazási irodának járó fájdalomdíjat. A tervezet hatályba lépését követően a visszalépő utas nem csupán az igazolt, hanem az utazási iroda valós költségeinek kifizetésére is kötelezhető, így érdemes lesz többször is átgondolni, valóban lemondjuk-e a már befizetett utat.
Jó hír
Kedvezően fogadta a változtatásról szóló híreket a Vista utazási iroda gazdasági vezetője. Mohácsi Péter a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a másfél évvel ezelőtti szigorítások miatt 15 millió forintról 320 millió forintra növekedett a kötelező garancia összege, így bőven lesz helye az enyhítéseknek köszönhetően felszabaduló kiadásoknak.
Várhatóan csökken a biztosításra fordítandó összeg is, hiszen módosul a charterjáratok igénybevételére vonatkozó előírás is. Eddig ugyanis mind a járatot üzemeltető cég, mind pedig az utazási vállalkozás húsz százalékos biztosítást fizetett, ám ez utóbbi biztosítási terhe valószínűleg csökkeni fog – megszüntetve ezzel a jelenleg elvárt túlbiztosítottságot.
Mit hoz a jövő?
A kérdés az, mit érzékel majd e változtatásokból a fogyasztó. Az átlagember elsősorban az utazási árak csökkenését várja, a szakemberek egy része a kiszolgáltatottság miatt aggódik. Az utóbbiak körébe tartozik Kocsis Róbert, az idegenforgalmi bizottság fideszes tagjai is, aki a fogyasztó érdekeinek esetleges csorbulására hívta fel a figyelmet. A képviselő a FigyelőNet kérdésre fogalmazta meg aggodalmait arra vonatkozóan is, hogy az enyhítés hatására kevésbé tőkeerős cégek is megjelenhetnek a piacon, növelve ezzel az utazások kockázatát.
Tompa Sándor szerint azonban az uniós szabályozások átvétele után egyre nyitottabbá válhat az európai piac, s ez hosszú távon az utasok érdekét szolgálja. A kontinensen egyre élesedő verseny ugyanis koncentrált, ám a jelenleginél stabilabb hazai piacot szülhet, kiegyensúlyozott piaci szereplőkkel. Az utóbbi időszak igen szigorú szabályozása miatt azonban a tervezett enyhítés csupán arra elég, hogy levegőhöz jussanak az utazási vállalkozások; az utasok által érzékelhető költségcsökkentésre egyelőre nem lehet számítani – fogalmazott Mohácsi Péter.
