Hosszú idő óta először adott interjút az mtv-n látható Nap-Keltének Orbán Viktor volt miniszterelnök. A Fidesz politikusa az európai uniós csatlakozásunkról elmondta: „nem mi megyünk Európába, hanem Európa érkezik meg Magyarországra”. Szerinte ugyanis Magyarország már rég Európában van, a keresztény kultúra és közös történelmi örökségünk ezt kellően bizonyítja.
Ha sikerül valakinek, érezze otthon magát Strasbourgban
Ugyanakkor a politikus újra kifejtette az EU-népszavazás estéjén már elhangzott tézisét, miszerint otthon csak a hazánkban vagyunk, a „hazánk pedig Magyarország”. Ezzel reagált arra a kérdésre, hogy továbbra is idegennek tekinti-e az Európai Uniót, Strasbourgot vagy Brüsszelt. Orbán válaszában megjegyezte, hogy ha sikerül valakinek, érezze magát otthon Strasbourgban, neki azonban ez csak Felcsúton, Székesfehérváron és Budapesten sikerült eddig.
Orbán hozzátette azonban: ő személyesen igennel szavazott a referendumon. Az elmúlt 13 évben ugyanis szintén ezt az álláspontot képviselte. Arra a kérdésre, hogy a kampányban nem egyértelmű, hanem „lebegő” igenre buzdított, vagyis inkább az „igen, de” fontosságát hangsúlyozta, Orbán így válaszolt. Sokan mondják ezt, de ezt „elég nagy szamárságnak tartom”. (Korábban egyébként Kovács László külügyminiszter hivatkozott az Orbán-féle „igen, de-kampányra”, mint olyanra, amelyet nem vettek figyelembe, s Kovács szerint részben ennek is volt betudható az alacsony részvételi arány az EU-népszavazáson.)
Igen, de – ilyen nincs a szavazólapon
Ugyanakkor Orbán a kérdéskör kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az „igen, de” azért szamárság, mert ilyen válaszlehetőség nincs a szavazólapon, csak „igen” és „nem”. A kampányra utalva pedig azt észrevételezte a volt miniszterelnök, hogy „akik többmilliárdos erőforrások fölött rendelkeznek, körültekintőbben járjanak el” a jövőben. Vegyék figyelembe például a „természetes észjárást”, akaratlanul se bántsanak meg embereket.
A bécsi kávézó nyitására utaló szlogennel kapcsolatban pedig megemlítette korábban már szintén elmondott tézisét: nem ez foglalkoztatja az embereket, ugyanakkor ez egy jogi nonszensz, hiszen már eddig is lehetett Bécsben kávézót nyitni. Orbán kifejtette: ebből a szempontból érdekes Mádl Ferenc köztársasági elnök egyik korábbi észrevétele is, miszerint az EU-kampány csapatába egyetlen jogászt sem vettek be. Orbán úgy vélte: olybá tűnik ez a kampány, mintha nem vették volna egészen komolyan azok, akik csinálták.
Minél több vesztesjelöltet áthozni a győztes oldalra
A volt miniszterelnök szerint most azonban már le kell zárni a kampányról szóló vitát, és a jövőbe kell nézni. Így például most az a legfőbb teendő, hogy az EU-csatlakozás minél több vesztesjelöltjét áthozzák a nyertes oldalra. Ám Orbán hozzátette: meglepően sokan lesznek azok, akik nyerhetnek a csatlakozással. A meglepő nyertesek közé tartozhatnak a mezőgazdasági nagyüzemek és a gabonatermesztők is, tehát a földművelők körében is akadhat pozitív példa.
Akik viszont a vesztesek lehetnek, segítséget kell, hogy kapjanak – vélekedett a volt miniszterelnök. Közéjük tartoznak a közúti fuvarozók, a kis- és közepes vállalkozások, amelyeknek szigorúbb műszaki és munkaügyi előírásoknak kell eleget tenniük. Számukra speciális alapokat kéne létrehozni, amelyek segítenék az alkalmazkodásukat az uniós jogszabályokhoz.
Nincs szükségünk az USA-ra
Az iraki háború kapcsán Orbán megismételte szintén korábbról már ismert kijelentését. Ő ugyanis nem lát semmilyen okot és nemzeti érdeket abban, hogy Magyarország az Egyesült Államokat támogassa ebben a kérdésben.
Az Európai Unió gazdaságilag megfelelő teret nyújt Magyarországnak, katonailag pedig a NATO garantálhatja a biztonságunkat, nem pedig az Egyesült Államok – fogalmazott Orbán. A volt miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy a NATO legerősebb hatalma az Egyesült Államok, ilyen értelemben tehát fontos az USA is, ám nincsenek olyan amerikai szempontok, amelyek miatt nemzeti érdekeink mérlegelése nélkül kellene feladni álláspontunkat.
Betlen félreérti Orbánt
Orbán szerint Betlen János félreérti őt, amikor a riporter azt kérdezte, hogy miért hiszik azt a fideszesek, hogy „aminek nekimennek, az össze is omlik”. Betlen arra kérdezett rá, hogy megbántottnak érzi-e magát Orbán Viktor az amerikaiak által, hiszen kezdetben a Bush elnökkel kialakított viszonyuk jól indult, tavaly viszont már kevésbé tűnt megfelelőnek a kapcsolat.
Orbán válaszában azt hangsúlyozta, hogy Irak ügyében nem értenek egyet Amerikával, viszont meghatározó személyiségekkel továbbra is jó a viszonyuk. Ez nem személyes ügy, itt nemzetek sorsáról van szó – tette hozzá a magyar politikus.
Átalakul, megújul a Fidesz
A Fidesz névváltoztatása, polgári szövetséggé alakulása kapcsán megemlítette Orbán Viktor, hogy a szervezeti változtatások révén nem növekszik majd a hatalma, csak a munkája lesz több, illetve több munkát fog szétosztani – ha ő lesz a párt elnöke. Orbán szerint nemcsak szervezeti, hanem lelkületi váltásra is szükség van.
A megújult Fidesz ugyanis nem egy olyan szövetség lesz, amelyhez a tagoknak kell alkalmazkodnia, nem a Fidesszel kell tehát a fideszeseknek szövetkezniük, hanem egymással kell majd szövetségre lépniük. Szerinte ez lehet az egyik válasz a XXI. század nagy kérdésére, vagyis, hogy mi fogja jellemezni az új évszázad Magyarországát. Nem négyévente kell egyszer elmenni választani, hanem ennél többször is részt vehetnek a politizálásban az emberek – tette hozzá.
