|
Maradékjogok |
Az életbiztosítási szerződésekben a biztosítóval szerződő félnek sajátos, úgynevezett maradékjogai vannak, amelyek a befizetett díjakhoz és a belőlük képzett díjtartalékhoz kapcsolódnak.
• Kötvénykölcsön: a felhalmozott díjtartalék alapján és annak nagyságáig, ha az ügyfél átmeneti pénzzavara miatt a szerződést megszűntetné, a biztosító kötvénykölcsönt nyújthat a szerződőnek. A biztosító a kölcsön után többnyire az egyéb befektetésein elért hozamnak megfelelő kamatot számít fel.
• Díjmentes leszállítás: a biztosító a szerződést díjmentesen leszállíthatja, ha a szerződő a díjat nem fizeti, és a felhalmozott díjtartalékra sem tart igényt. A biztosító ilyen esetben a díjtartalékot egy az eredetihez hasonló biztosítás egyszeri díjának tekinti. A módosított szerződés az eredeti tartam végéig hátralevő időre szól, és díját a biztosított aktuális korának megfelelően számítják ki.
• Visszavásárlás: A biztosító visszavásárolhatja a biztosítást, azaz megszüntetheti a szerződést, ha az ügyfélnek pénzügyi problémái támadnak, uyganakkor szüksége van a felhalmozott díjtartalék összegére is. Az ügyfél ilyenkor a díjtartalék nagyobbik hányadát, de nem a teljes értékét kapja kézhez.
A maradékjogok az ügyfelet a szerződés megszűnése után is megilletik. A biztosító tehát nem mentesül ilyen kötelezettsége alól, ha az ügyfél a díjak fizetését elmulasztja. |
|
Az életbiztosítási szerződésekre az általános szerződéskötési jogi alapelvek mellett egy sor speciális szabály vonatkozik. Életbiztosítási szerződést csak írásban lehet kötni, és a biztosítási jogviszonyban csak meghatározott szereplők – a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett – vehetnek részt.
Biztosítói pozíciót kizárólag biztosító foglalhat el, míg a szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződés megkötésével a biztosítási díj megfizetését vállalja. A szerződő – avagy a díjfizető – nem feltétlenül, de gyakran azonos a biztosítottal, akinek az életére az életbiztosítást megkötik. A biztosított halandósági kockázatára fogja a biztosíto számolni a befizetendő díjakat.
A kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezésekor kap az életbiztosítási szerződésben fontos szerepet, ekkor ő jogosult a biztosítási összeg felvételére. A kedvezményezettet megnevezheti a szerződés név szerint, de a biztosítási kötvény formája lehet bemutatóra szóló is.
Az életbiztosítások fajtái
A biztosítási alapvető céljától, tartamától, a biztosítási esemény jellegétől függően az alábbi biztosítási módozatokat érdemes megkülönböztetni egymástól.
• Kockázati (haláleseti) életbiztosítás
Az életbiztosítások egyik klasszikus típusa, melyben a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a szerződés időtartamán belül meghal, akkor a szerződésben előre meghatározott kedvezményezett személy részére kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítás viszont kifizetés nélkül szűnik meg, ha a biztosított a szerződés időtartamának lejártával még életben van.
A kockázati életbiztosításokon belül külön csoportot alkotnak a „whole life” biztosítások. Ezek időtartama a biztosított haláláig tart, a biztosítás ezért mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. A kockázati életbiztosításokat olyan helyzetben érdemes kötni, amikor a biztosított személy elhalálozásakor annak környezetét fokozott anyagi terhelés éri.
|
Egyéni, kölcsönös és csoportos |
| Az egyéni életbiztosításokat a biztosítóval szerződő felek egyénileg kötik meg a biztosítottakra. A kölcsönös biztosításoknál a biztosító közösen kezeli két vagy több biztosított kockázatát. A kölcsönös életbiztosítás keretében a felek például megállapodhatnak abban, hogy bármelyikük halála esetén az életben maradó, az elhunyt örököse vagy más kedvezményezett kapja a biztosító fedezetét. Csoportos életbiztosításokról akkor beszélünk, ha a szerződő egy egész csoportra (tipikusan egy vállalat dolgozóira) egyszerre köt életbiztosítást. A csoportos éltbiztosításokra a biztosító a szerződő fél számára gyakran díjkedevzményt ad. |
|
• Elérési életbiztosítás
Az életbiztosítások népes családjának másik fontos tagja az elérési életbiztosítás, amely akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított a szerződés lejártával még életben van. Ha a biztosított meghal, a biztosítás az addig befizetett díjak kifizetésével ér véget a biztosított halálakor. A kockázati életbiztosításoknál a halállal jelentkező pénzügyi kockázat, a biztosítási jelleg az elsődleges, az elérési biztosítások megtakarítási célra alkalmasak. Ezt a konstrukciót szokták alkalmazni például a nyugdíj-előtakarékosság esetében.
• Vegyes életbiztosítás
A hazai biztosítási piac legjellemzőbb módozata a kockázati és az elérési életbiztosítást ötvöző vegyes életbiztosítás. A biztosító akkor is teljesít kifizetést, ha a biztosított a szerződés időtartama alatt meghal, vagy ha a biztosított a szerződés lejártakor még életben van. A biztosító mindenképpen szolgáltat, hiszen a két esemény közül az egyik mindenképpen bekövetkezik.
• Term Fix életbiztosítások
A term fix életbiztosításokban a biztosító azt vállalja, hogy a lejárat időpontjában, függetlenül attól, hogy a biztosított életben van-e, kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítás díjfizetési periódusa a tartam végéig, de legfeljebb a biztosított korábbi haláláig tart. A biztosító a tartamon belül bekövetkező halál esetén lényegében átvállalja a díjfizetést a tartam végig. A kötött időpontú életbiztosítással az előre látható, előre ismert időpontban jelentkező események finanszírozásához szükséges tőke felhalmozásáról gondoskodhatunk, például a gyermek taníttatásának költségeit fedezhetjük.
|
Több életre szóló biztosítások |
| Az egyéni életbiztosításokon belül két alapvető csoportot különböztetünk meg, az egy- és a több életre szóló biztosításokat. A több életre szóló biztosítások szerződéseiben egyszerre több biztosított szerepel, például a házaspárok. Ebben a konstrukcióban mindkét házastárs biztosítottnak számít, és a biztosítási esemény a korábban elhunyt biztosított halálával következik be. |
|
Járadékbiztosítások
Külön csoportot képeznek a járadékbiztosítások, amelyekben a biztosító azt vállalja, hogy a szerződő előzetes díjfizetése ellenében rendszeres időközönként pénzt folyósít a megjelölt kedvezményezettnek, általában a biztosítottnak. Az ilyen típusú biztosításoknak is számos fajtája létezik, a díjfizetés módjától, illetve a szolgáltatás nyújtásának jellemzőitől függően.
• Életjáradék és rögzített tartamú (időleges) járadék
Az életjáradék-biztosítás lényegében elérési biztosítások sorozataként értelmezhető, melynek szolgáltatása a biztosított halálával ér véget. Az életjáradék és a rögzített tartamú járadék között az a különbség, hogy az életjáradék a biztosított élete végéig, míg a rögzített lejáratú járadék vagy egy időpontig (például a 18. életév betöltéséig), vagy egy időtartamig (például 5 évig) tart.
• Egyszeri díjas és folyamatos díjas járadék
Az egyszeri díjas és a folyamatos díjas járadék között az a különbség, hogy a biztosító mikor jut hozzá a járadék alapját képező tőkéhez. Egyszeri díjas járadékbiztosításról beszélünk, ha azt az ügyfél egy összegben befizeti, rendszeres díjasról, ha részletekben fizet. Mindkét esetre igaz, hogy a biztosítás díját a járadék indítása előtt kell megfizetni.
• Azonnal induló és halasztott kezdetű járadékok
Az azonnal induló járadékbiztosításoknál a járadék folyósítása közvetlenül a szerződéskötést követően indul, más esetben halasztott kezdetű a járadék.
• Előleges vagy utólagos járadék
Az, hogy egy járadék előleges-e vagy utólagos, technikai kérdés. Az előleges járadék esetében az első járadéktag kifizetése rögtön az első díj befizetésekor esedékes. Utólagos járadékról akkor van szó, ha az első kifizetés az első periódus végén történik.
