A közel-keleti konfliktust leszámítva is „erős” hét várható az értékpapírpiacokon. Az Egyesült Államokban a pénteki nap lehet meghatározó, amikor a márciusi kiskereskedelmi adatok mellett a termelői árak változása, illetve a Michigan Egyetem aktuális fogyasztói bizalmi indexe jelenik meg.
Európában a német ipar kedden és szerdán megjelenő számain kívül a Bank of England csütörtök délutánra kiírt kamatdöntése számít fontos eseménynek, bár kamatcsökkentésre a megkérdezett brókerházak mindössze tíz százaléka számít. Az Eurózóna negyedik negyedéves GDP-növekedésének felülvizsgálata nem sokat fog nyomni a latban, az év első felére vonatkozó prognózis csütörtöki publikálása viszont nagyban befolyásolhatja a piacot.
Itthon makroadatdömping várható a héten. Kedden az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi mérleg februári mutatói, pénteken a februári folyó fizetési mérleg, valamint a márciusi inflációs ráta közlése esedékes. A fogyasztói árindex havi emelkedését 0,9 százalékra, éves változását 4,6 százalékra becsülik az elemzők.
Javuló részvények, rosszabb makrohelyzet
A múlt héten érzékelt bizakodás nem csak a részvényárfolyamok mozgásában nyilvánult meg. Az olaj árfolyama jelentős mértékben esett, és ismét 25 dollár alá került. A csökkenésben az iraki események mellett a nigériai helyzet konszolidációja is szerepet játszott. Eközben a Dow Jones és a Nasdaq két százalék alatti emelkedéssel zárta a hetet.
Az amerikai piacok nyilván Bagdad körülzárását díjazták, mivel a héten megjelent makrogazdasági mutatók nem sok optimizmusra adtak okot. Az Egyesült Államok feldolgozóipari és szolgáltatói szektorának országos ISM felmérései erős pesszimizmusról tanúskodtak, a bizalmi indexek esésének mértéke jócskán meghaladta az elemzők által várt arányt. Hasonlóan gyenge üzleti bizalomról számoltak be Chicagóban: a helyi beszerzési menedzserindex ismét erősen lefelé vette az irányt.
Februárban az ipar is a becsléseknél jóval kevesebb megrendelés-állománnyal számolhatott, a részvényesek egyedül a munkaerő-piaci adatokba kapaszkodhattak. Márciusban a várakozásoknál kisebb mértékben növekedett a munkanélküliség, a ráta 5,8 százalékon stagnált, ám kedvezőtlen jel, hogy március utolsó hetében drasztikusan nőtt, és egyéves csúcsra emelkedett a segélyre újonnan jelentkezők száma.
A lehangoló makroadatok ellensúlyozásaképpen néhány vállalat kedvező hírekkel örvendeztette meg a befektetőket. A Dow Jones ipari indexének tagjai közül az Alcoa nehézipari tröszt hozta nyilvánosságra gyorsjelentését. A cég profitja ugyan közel egyharmadával csökkent, ám így is jóval magasabb lett, mint a piaci várakozások átlaga. Az amerikai autógyártók pedig bejelentették, hogy márciusban a vártnál kedvezőbben alakultak értékesítései adataik, sőt a Ford áprilisra nagyobb fellendülést is prognosztizált.
Változatos világtérkép
Európában ismét kilengett az inga, a német és francia tőzsdéken rohamtempóban emelkedtek az árfolyamok. A DAX öt, a CAC közel négy százalékkal növelte értékét, a londoni FTSE erősödése is messze felülmúlta az amerikai indexek teljesítményét. Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön – a várakozásoknak megfelelően – változatlan szinten hagyta irányadó, 2,5 százalékos kamatszintjét. A döntés hátterében vélhetően az áll, hogy a legutóbbbi inflációs mutatók szerint csökkent az ECB mozgástere, így a kamatvágás eszközét nagyobb „sokkra” kénytelen tartalékolni. 
A legfontosabb részvénypiacok közül a moszkvai és a távol-keleti benchmarkok gyengülése érdemel említést. Előbbit az olajrészvények zuhanása, utóbbiakat pedig az atípusos tüdőgyulladás egyre kiterjedtebb negatív gazdasági hatása, valamint a japán Tankan üzleti bizalmi felmérés érintette kedvezőtlenül. A tokiói index egyéves emelkedő trendje szakadt meg emiatt.
Pénz- és állampapírpiac
Igen erős érdeklődés kísérte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) múlt heti aukcióit. A háromhónapos diszkont kincstárjegy kibocsátására 52 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, ebből az ÁKK a tervezett 25 milliárdot fogadta el. A diszkont átlaghozama 16 bázisponttal 6,26 százalékra mérséklődött.
Az egy hónappal ezelőtti aukcióján kialakult szinthez képest mindössze 1 bázisponttal változott a hároméves államkötvény átlaghozama (6,66 százalék). A papírból 60 milliárd forintnyit hirdetett meg a kibocsátó, végül a hatalmas, háromszoros túljegyzést követően 80 milliárd forintra növelte a kibocsátott mennyiséget.
Minden lejáraton lényegesebb csökkenést mutattak a másodpiaci referenciahozamok.
A DWIX index értéke (6,25 százalék) nem változott.
A népszerű aukciók mellett a piaci szereplők figyelme a forint árfolyammozgására irányult. A hét közepéig jelentős gyengülés jellemezte a nemzeti valutát, az már a 10 százalékos vonalat tesztelgette a sávban, majd szerdától – egyes feltételezések szerint újabb külföldi spekulációs roham hatására – meredek erősödésbe kezdett, és pénteken a centrumtól 11,2 százalékon állt meg, az előző heti 10,6 százalékot követően. A dollárral szemben minimálisan mozgott csak a forint (229,3). A hétfőn ülésező Monetáris Tanács valószínűleg a forint erősödésének ellenére sem igazít a jegybanki alapkamaton. Legalábbis erre enged következtetni Járai Zsigmond múlt heti kijelentése, miszerint az Európai Központi Bank döntésétől tette függővé a hazai kamat szintjét.
Térségünkben visszafogottan emelkedtek a tőzsdéken a részvényárak. Lengyelországban a feszült politikai helyzet miatt nem is várható nagyobb fellendülés, Csehországban pedig lélektani korlátba ütköztek a befektetők. A prágai PX-50 több mint kétéves csúcsra érkezett, az 500 pontos érték áttörésére azonban nem volt elég erő a piacban.
A Budapesti Értéktőzsde magára volt utalva április első hetében. Mivel az Egyesült Államokban egy héttel később lép életbe a nyári időszámítás, így a Wall Street nyitását jelző gong pontosan a BÉT zárásakor szólalt meg. A BUX-ot a kelet-európai és nyugat-európai indexek közé pozícionálták a befektetők. Az index négy egymást követő napon mutatott erős emelkedést, 7841,89 pontos pénteki záróértéke január óta nem látott magasságot jelentett. Így végre, ha minimális szinten is, de hozamot tud felmutatni a magyar tőzsde.
A BUX három százalékot meghaladó ugrásához jelentős részvényforgalom is tartozott, egyedül kedden pangott a kereskedés. A hét második felében nyolcmilliárd forint felett alakult a volumen, pénteken pedig a tízmilliárdos határt is „átvitte” a forgalom.
A legjobban teljesítő öt részvény között három blue chip is szerepelt. A spekulánsok által „berobbantott” és hét százalékot ugró Rába alig előzte meg a Matáv részvényét. A Mol és az OTP is három százalék feletti erősödéssel zárt, a bankpapírt rááadásul egész héten erős forgalom mellett keresték.
A vesztesek listáját ezúttal az előző heti szárnyalását korrigáló Fotex vezette hatszázalékos csökkenésével. A Humet és a Danubius követte.
