Belföld

Ellenakciók – beszerzési ár alatti értékesítés

Áprilistól törvény védi a beszállítókat a kereskedelmi láncok és a feldolgozók erőfölényével szemben, mégis rosszabbul járhatnak. S nemcsak ők, hanem a vásárlók is.

Megrökönyödve tapasztalta az egyik hipermarketben vásárló húsipari cégvezető, hogy a tőle 500 forintért “frissiben” vett terméket 400-ért kínálja akciójában az áruház. Több se kellett neki, “visszavásárolta” az összes portékát, majd másnap 500-ért megint eladta.

A beszállító a fenti esetben hasznot húzott a kereskedelmi láncok árversenyéből, az esetek többségében azonban ő áll a vesztes oldalon. Az úgynevezett beszerzési ár alatti értékesítés a láncok kedvelt üzletpolitikai módszere: a kereskedő saját költségére vállalja az árveszteséget, hogy több vevőt becsábítva, nagyobb hasznot, piaci részesedést érjen el. Ez a gyakorlat ugyan jó a vásárlónak, de a szállítót lehetetlen helyzetbe hozza. Kénytelen ugyanis a többi megrendelőjének is árat engedni, mert azok nem hiszik el, hogy az akciózó konkurensnek nem adta olcsóbban a termékét, ezzel viszont leértékeli a márkáját.

A szállítók által kifogásolt kereskedelmi gyakorlat ráadásul egyre terjed. A Metro áruházlánc akciós katalógusainak hátoldalán például – egyes számítások szerint – a beszerzési árhoz képest 20 százalékkal kínálja olcsóbban a márkás termékeket. Hiába tiltakoznak egyre-másra a különböző érdekvédelmi szervezetek – mint például a Márkás Termékeket Gyártók Magyarországi Egyesülete vagy a baromfiszállítók -, hiába folyamodnak különböző, akár még a szállítást is lassító praktikákhoz a beszállítók, a kisebb cégek szinte tehetetlenek, legfeljebb a nagyobb társaságok képesek megvédeni az érdekeiket.


Ellenakciók – beszerzési ár alatti értékesítés 1

Hivatali csata

A kormány egyszer és mindenkorra véget akart vetni az agrár- és élelmiszer-ipari termékek kereskedelmében a beszerzési ár alatti értékesítésnek, valamint az áruházláncok másik “kedvelt” módszerének, a 30 napnál hosszabb fizetési határidőnek. A tiltó rendelkezéseket belefoglalta az agrárpiaci rendtartásról szóló új törvénybe, amelyet a napokban fogadott el az országgyűlés. A jogszabály máris vihart kavart, holott a köztársasági elnöki ellenjegyzés után április közepén lépne csak hatályba, a végrehajtási rendeletek kidolgozását pedig csak júniusra várják.


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eleve fenntartásokkal fogadta a tervezetet, mert szakértői úgy vélik: a gazdaságba való elvetendő beavatkozásról van szó. Nagy Zoltán elnök szerint olyan megoldásokat tartalmaz a törvény a vevői erővel való visszaélések megakadályozására, amelyek megfelelő indok nélkül korlátozzák a piaci versenyt. Törvényi tiltás helyett a hivatal etikai kódexben rögzített önszabályozásra kötelezné a nagy láncokat, beszerzési társaságokat, s a szabályok betartását a GVH ellenőrizné.


A hivatal által az országgyűlés számára készített javaslat azonban elkésett, a törvényt végül elfogadták. Az elnök most mégsem tekinti hiábavalónak az anyagot; mint mondja, szükség lesz még rá, mert szerinte nem lesz hosszú életű a jogszabály. A törvényjavaslatot előterjesztő agrártárcánál viszont felszisszennek a GVH “megkésett” bírálatai hallatán, hiszen az illetékesek szerint a hivatalt bevonták az egyeztetésbe.

A vitában azonban nem csak a hivatalok csatáznak. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségében sem értik, miért kellett a kereskedelmet alapjaiban érintő kérdést éppen az agrárpiaci rendtartási törvényben szabályozni, miközben a szövetség kereskedelmi tagozata már fáradozik az átfogó kereskedelemről szóló törvény elkészítésén, amely éppen az efféle konfliktusokat kívánja intézményesen rendezni.


Az érintettek szerint…

…eleve megkérdőjelezi a törvény életképességét, hogy beleszól a kétoldalú titkos üzleti megállapodások részleteibe. Nem értik, miként bírálhatja felül a jogszabály azt, hogy az üzleti partnerek saját elhatározásukból megállapodnak valamilyen szerződéses feltételben. Nem törvény, hanem az agrárkamara feladata lenne fellépni a gazdák védelmében a nagy láncokkal szemben, mint ahogyan az is, hogy kizárja soraiból azokat, akik – rontva az alkupozíciót – a konkurens alá kínálnak és letörik az árakat.


Láncreakció



A hipermarketláncok vezetőinek persze más a véleménye a finanszírozásban alapvető változást hozó törvényről. Az évek során 55, másoknál 90 napra nyúlt fizetési határidőkkel ugyanis a drága banki hitelek helyett részben vagy egészben a beszállítóikkal finanszíroztatták működésüket. Az élelmiszerek, napi cikkek forgási sebessége ugyan mindössze néhány nap, a kereskedelmi társaságok mégis hónapokig használták a szállítók pénzét, és most más finanszírozási forrás után kell nézniük.

A Tesco Globál Áruházak Rt.-nél úgy látják, a cégnek nem okoz majd megrázkódtatást a 30 napos fizetési határidő, de a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmával kapcsolatban hangsúlyozzák: az uniós irányelvek szerint nem ildomos a kereskedelmet úgy szabályozni, hogy a szabad verseny károsodjon.


Jean Paul Filliat, az Auchan Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a törvény a vállalkozói szabadság ellen hat, és magában rejti az eladási árak növekedésének kockázatát. Hasonló véleményen van Xavier Durieu, a brüsszeli bizottság mellett működő kereskedelmi albizottság, az EuroCommerce főtitkára. Szerinte az Európai Unióban ugyan nincsen egységes gyakorlat a kérdés megítélésében, de nem az eladási technika a lényeg, hanem az, hogy a láncok ne tudjanak visszaélni az erőfölényükkel. Értesüléseink szerint egyébként a kereskedelmi lobbi az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály egyes rendelkezései miatt.


Pótlás


A törvény egyébként még meg sem jelent a közlönyben, a hatása azonban máris mutatkozik. Információnk szerint több nagy kereskedelmi lánc az új beszállítói szerződéseiben április elsejei kezdettel 30 napos fizetési határidőt vállalt a korábbi 55 helyett. Ezzel egy időben új, több millió forintos “polcpénz” bevezetésével pótolják a finanszírozási rendszerből kieső összeget.


A törvénynek a vásárlók, a szállítók számára is lehetnek fájdalmas következményei, mert eltűnhetnek a kereskedelmi láncok saját büdzséből fedezett, beszerzési ár alatti árakon hirdetett akciói. Árengedmények persze továbbra is lesznek, de ezekhez immár a beszállítóknak is hozzá kell majd járulniuk még alacsonyabb – akár az önköltségnél is kisebb – átadási árakkal. Az eredetileg a védelmükben meghozott jogszabály tehát könnyen a visszájára fordulhat, s a veszteségeiket gyarapíthatja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik