Tavaly októberben Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Kazahsztánban járt, és az államadósságról is tárgyalt a kazah igazságügyi miniszterhelyettessel – ott a kérdést elsősorban jogi problémaként kezelik.
Magyarország átadta az ügyre vonatkozó, Budapesten fellelhető összes dokumentum másolatát. Később levélváltásra került sor László Csaba pénzügyminiszter és Alekszandr Pavlov első miniszterelnök-helyettes között, akit a magyar politikus meghívott Budapestre, de a látogatás időpontjáról nem született döntés, az adósságról még kevésbé. Időközben – Medgyessy Péter decemberi moszkvai látogatásán – megállapodást fogadtak el az orosz tartozások törlesztéséről, így a posztszovjet államok közül Magyarországnak már csak Kazahsztán tartozik.
A budapesti kazah nagykövetségtől származó információink szerint Kazahsztán nem vitatja, hogy 1992. január 1-jétől 1993. május 1-jéig a magyarok által elvégzett munkát ki kell fizetni. Azt állítják azonban, hogy az adósság csökkentését célzó gázszállítások legalábbis részben megtörténtek, ám adminisztrációs vagy egyéb hiba folytán a szállítmányok nem követhetők Magyarországig – legalábbis semmi nyoma annak, hogy az adósság fejében gáz érkezett volna hozzánk.
Az ügymenetet nehezíti, hogy a kazah törvények értelmében az időközben magántulajdonba került tengizi olajmezőt terhelő adósság törlesztése kikerült az állam feladatai közül. A függetlenség kezdeti időszakában Kazahsztánnak rendkívül komoly gazdasági nehézségekkel kellett szembenéznie – teszi hozzá a követség munkatársa.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
