Belföld

Gázzal adós Kazahsztán

admin

2003. 04. 02. 07:47

Kazahsztán még mindig tartozik Magyarországnak – utolsóként a posztszovjet államok közül. A kazahok gázban mérik velünk szembeni adósságukat, amely 1,4 milliárd köbmétert tesz ki. A tartozás a tengizi szénhidrogén-lelőhelyek feltárásához végzett magyar munkához kötődik, amely még a Szovjetunió fennállása idején kezdődött, de azt követően is folytatódott, hogy 1991 decemberében a Kazah Köztársaság önállóvá vált. Az építés és a szolgáltatások árának egy részét azonban máig várja Budapest - olvasható a Népszabadság szerdai számában.

Tavaly októberben Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Kazahsztánban járt, és az államadósságról is tárgyalt a kazah igazságügyi miniszterhelyettessel – ott a kérdést elsősorban jogi problémaként kezelik.

Magyarország átadta az ügyre vonatkozó, Budapesten fellelhető összes dokumentum másolatát. Később levélváltásra került sor László Csaba pénzügyminiszter és Alekszandr Pavlov első miniszterelnök-helyettes között, akit a magyar politikus meghívott Budapestre, de a látogatás időpontjáról nem született döntés, az adósságról még kevésbé. Időközben – Medgyessy Péter decemberi moszkvai látogatásán – megállapodást fogadtak el az orosz tartozások törlesztéséről, így a posztszovjet államok közül Magyarországnak már csak Kazahsztán tartozik.

A budapesti kazah nagykövetségtől származó információink szerint Kazahsztán nem vitatja, hogy 1992. január 1-jétől 1993. május 1-jéig a magyarok által elvégzett munkát ki kell fizetni. Azt állítják azonban, hogy az adósság csökkentését célzó gázszállítások legalábbis részben megtörténtek, ám adminisztrációs vagy egyéb hiba folytán a szállítmányok nem követhetők Magyarországig – legalábbis semmi nyoma annak, hogy az adósság fejében gáz érkezett volna hozzánk.

Az ügymenetet nehezíti, hogy a kazah törvények értelmében az időközben magántulajdonba került tengizi olajmezőt terhelő adósság törlesztése kikerült az állam feladatai közül. A függetlenség kezdeti időszakában Kazahsztánnak rendkívül komoly gazdasági nehézségekkel kellett szembenéznie – teszi hozzá a követség munkatársa.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Brüsszel, 2017. április 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke, Manfred Weber találkozója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2017. április 26-án. 
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.