Magyarország az angol nyelvű oktatási programok minőségi rangsorában az előkelő hatodik helyet foglalja el 19 országot összehasonlító listán. Erre az
eredményre jutott a brüsszeli székhelyű Academic Cooperation Association (ACA) nemrégiben közzé tett tanlmánya.
Egyelőre kevés olyan felsőoktatási intézmény van Európában az angolszász nyelvterületen kívül, ahol angol nyelvű oktatás folyik. Mivel azonban a legtöbb program az utóbbi néhány évben indult, a globalizáció erősödése miatt e számok a jövőben emelkedni fognak.
Hallgatók Ázsiából
Az angol nyelvű programokra beiratkozó diákok többsége (60 százaléka) külföldi, bár a kurzusok általában a helyi diákok számára is hozzáférhetőek. A külföldi diákok többsége, 39 százaléka még mindig Európából érkezik, míg Ázsia adja a külföldi hallgatók közel kétötödét, és ezzel a második helyen áll. A magyarországi kép ettől némileg eltér, hazánkba Afrikából és Ázsiából érkezik a külföldi hallgatók többsége. A diákok az Európai Unióhoz csatlakozó országokban – Magyarországon is – és Hollandiában általában borsos árat, 300-32 000 eurót fizetnek az angol nyelvű programokért. Az Unió jelenlegi tagországaiban általában tandíjmentesek ezek a képzések.
A tanulmányt széleskörű kutatómunka előzte meg, 19 európai ország közel 1600 felsőoktatási intézményét vizsgálták az ACA munkatársai. Európában mindössze a programok 4 százaléka angol nyelvű, és jelenleg a hallgatók kevesebb mint 1 százaléka végzi angol nyelven a tanulmányait.
Az oktatási minőség rangsorában jelentős különbség figyelhető meg egyes országok között. Abszolút számokban Németország a listavezető, de ha a relatív számokat vesszük alapul, Hollandia és Finnország ugrik az élre. A dél-európai országok a lista végére kerültek. Magyarország az előkelő hatodik helyet foglalja el a vizsgált 19 ország rangsorában.
Az angol nyelven kínált képzések többsége posztgraduális, „master” kurzus. Legnépszerűbbek az üzleti és menedzsment tanulmányok, míg a műszakiak a második helyet foglalják el a listán. Magyarországon e sorrend éppen fordított. Mindenesetre nincs olyan képzési terület, és alig akad olyan szakirányú továbbképzés Európában, ahol ne lenne angol nyelvű képzés.
Országok kényszer hatása alatt
Az ACA tanulmánya számos minőségi mutatót vizsgál. Választ keres arra a kérdésre, mi vezet egy intézményt arra, hogy angol nyelvű programok indítására vállalkozzék.
A tanulmány készítői szerint pénzügyi motívumok csak ritkán játszanak szerepet az angol nyelvű képzés elindításában. Azokban az országokban, amelyek nyelve kevéssé elterjedt – Magyarország mellett ilyen például Hollandia vagy bármelyik skandináv ország –, az angol nyelvű programok adják szinte az egyetlen lehetőséget külföldi diákok fogadására.
Ezek a kurzusok hozzájárulnak az intézmény profiljának szélesítéséhez; kínálatot teremtenek azokon a területeken, ahol a helyi kereslet visszaesett. Azok az intézmények, amelyek hangsúlyt fektetnek a kutatásra, az angol nyelvű programok bevezetésétől várják a leendő kutatók megtartását.
Gyakran nem csupán a külföldi hallgatók fogadása motiválja az intézményeket, hanem az a célkitűzés is, hogy saját, helyi diákjaiknak nemzetközi képzést adjanak. Azokban az országokban, ahol már megvannak az uniós bolognai reformok törvényi feltételei, az angol nyelvű oktatás bevezetése további fejlesztéseket is maga után vonz, ilyen például a kétszintű „master” és „bachelor” rendszer bevezetése.
Akkreditáció
Egyre több az akkreditált angol nyelvű képzés, a programok 22 százaléka külföldi szervezet tanúsítványával rendelkezik. A külföldi akkreditáció aránya Hollandiában a legmagasabb. Problémát jelenthet azonban, hogy az angol nyelvű programok akkreditációja szinte teljes egészében megegyezik a hagyományos programok akkreditációjával, azaz nem az idegen nyelven történő oktatásra van szabva. Ugyanakkor a hagyományos akkreditációban is egyre több nemzetközi kritériumot találunk.
Sokszor elhangzik, hogy az idegen nyelven tanítás és tanulás az oktatás minőségének rovására megy. Előfordulhat, hogy a hallgatók (és az oktatók) nem beszélik megfelelő szinten az idegen nyelvet. A felmérés ezzel szemben azt mutatta, hogy a nyelvismeret hiányosságaira visszavezethető problémák elenyészőek. Bár még van mit javítani, a nyelvismeret mértéke a célnak, a kommunikációnak megfelel.
A szerzők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az oktatás minőségének javítása érdekében az egyetemeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a nyelvtudás előzetes felmérésére. Egyrészt a diákok esetében a TOEFL-teszt nem mindig garantál elégséges nyelvtudást, másrészt az oktatók nyelvtudásának felmérésére is szükség van. Az is elengedhetetlen, hogy az adminisztratív munkatársak legalább alapfokon ismerjék a nyelvet.
