Az április 12-ei voksolás időtartamát este 9 óráig meghosszabbította a parlament, de a képviselő-választások megszokott sémájára szabott paragrafusok egyébként nem változtak – írja a Magyar Hírlap. A módosítás nem érinti például a választási bizottságokba történő delegálás eddigi reguláit sem. Így az EU-referendum idején kizárólag az uniós tagságot támogató négy parlamenti párt delegáltjaival egészülhetnek ki a korábban létrehozott testületek, az EU-tagságot ellenző politikai csoportosulások “küldötteivel” nem. A mintegy tízezer szavazókörben működő szavazatszámláló bizottságoknál hasonló a helyzet; szinte a törvény által garantált a parlamenti pártok abszolút többsége.
Az Országos Választási Irodában elmondták, hogy a népszavazási kezdeményezést benyújtók – az Országos Választási Bizottság kivételével – választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megbízottat küldhetnek. Amennyiben a népszavazást a kormány kezdeményezi, illetőleg az alkotmány “írja ki”, akkor a választási eljárási törvény szerint kezdeményezőkről nem beszélhetünk.
Ugyanakkor a pártatlan elbírálás is választójogi alapelv. A “csonka” bizottságok működésének időtartamára tehát alaposan felértékelődik a nyilvánosság szerepe. A választási törvény kimondja: “A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál.” Következésképp az áprilisi ügydöntő referendum idején a sajtónak fokozott, mondhatni a közjogi garanciák hézagait is kitöltő, legitimáló szerepe lehet.
Az OVB ma délutáni ülésén meghatározza az április 12-ei népszavazás adattartamát. Csütörtöktől pedig szerte az országban megkezdik a választási értesítők postázását is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
