Belföld

Képesített telefonok – CeBIT 2003

A kamera szinte kötelező elemévé válik a mobiltelefonnak - ez az idei CeBIT egyik fő üzenete. 2002 első kilenc hónapjában a felhasználók 10 milliónál több ilyen készüléket vásároltak.

Vitathatatlanul a mobiltelefonok voltak a legnépszerűbbek az idei CeBIT-en, s mint a kiállítás egészét, úgy ezt a területet is az ázsiai dominancia jellemezte. A keleti gyártóknak nemcsak a technológia területén van legalább egyéves előnyük amerikai és európai vetélytársaikkal szemben, hanem a kiállítás szervezésben is inkább fogyasztóbarátnak mutatkoztak.

Míg például Európa vezető kamerástelefon-gyártója, a Nokia műanyag show-modellekkel – “dummy”-kkal – próbálta felkelteni az érdeklődést termékei iránt, a világelső Sharp fűnek-fának a kezébe nyomta az egyébként Japánban már tavaly piacra dobott, háromdimenziós kijelzővel ellátott csúcsmodelljét. Bármelyik kontinensről származtak is azonban a bemutatott mobiltelefonok, egyvalami valamennyiben közös volt: a kamera, amely a négy évvel ezelőtti WAP-böngészőhöz hasonlóan mára mindegyik készülék kötelező elemévé vált.


Képesített telefonok – CeBIT 2003 1

Tavaly 16 millió telefon fogyott világszerte

Az InfoTrends Research Groups piackutató szerint a világszerte eladott fényképezőgépek 28 százaléka már digitális – ez az adat pedig aligha tartalmazza a maroktelefonokba épített apró kamerákat, amelyek a felmérésbe beszámítva valószínűleg megdupláznák ezt az arányt. 2002 első kilenc hónapjában a felhasználók 10 milliónál is több kamerával felszerelt mobilkészüléket vásároltak, ennek pedig legalább a felét a harmadik negyedévben. Így a becslések szerint tavaly összesen 16 millió kamerás telefon talált gazdára világszerte, és nagyon valószínű, hogy ennek minimum 90 százaléka Japánban és Dél-Koreában; ott ahol a gyártók a legtöbb újdonságot viszik be szinte hetente megjelenő új modelljeikbe.

A kamerás készülékek kelet-ázsiai sikere azért is meglepő, mert ezek általában a felső-közép kategóriába tartoznak, áruk meghaladja a 300 dollárt, ami igencsak soknak számít, és már elég ahhoz, hogy Európában korlátozza kelendőségüket. A Strategy Analytics nevű piackutató elemzői úgy vélik, kontinensünkön a kamerás telefonok csak akkor terjedhetnek el széles körben, amikor 150 eurónál olcsóbban lehet majd beszerezni őket.

 Ázsia szelleme

Húsz százalékkal visszaesett ugyan az idei hannoveri CeBIT kiállítóinak száma, a szervezők mégis az IT-feltámadás expójaként emlegetik a rendezvényt. Mert bár a tavalyi 7910 kiállító után az idén valóban csak 6526 résztvevő volt jelen, a csökkenést elsősorban a “hazai” cégek kiesése okozta. A Németországon kívülről érkezők köre viszont – amely ezúttal 2767 társaságot számlált – már alig szűkült, sőt, a 65 megjelent ország rekordot is jelent a CeBIT történetében. Ami szemet szúr: Ausztráliából és Ázsiából mintegy 1200 cég képviseltette magát, ez pedig az összes külföldiek 42 százaléka volt. Így az a különleges helyzet állt elő, hogy az európai CeBIT – és nem egy távol-keleti kiállítás – vált az ázsiai- csendes-óceáni régió legnagyobb kereskedelmi expójává. A CeBIT a szakma számára fontos IT és telekommunikációs találkahely helyett mára inkább a nagyközönség számára érdekes látványosság. A fogyasztók érintettségét jól demonstrálja, hogy a látogatók száma emelkedett az elmúlt évekhez képest – elérte a 600 ezret -, és ez adhatott okot arra a bizalomra, amely alapján “Mr. CeBIT”, azaz Jörg Schomburg, a kiállítás igazgatója, az idei eseményt az iparágat érintő kilábalás fordulópontként értékelte.

A kamera-telefonok evoluciója
A kamera-telefonhoz vezető törzsfejlődés első lépése alighanem a készülékhez csatlakoztatható külső digitális fényképezőkép; olyasmi, mint például a nálunk most akcióban árult Siemens S55-é.

A második generáció a főleg állóképek rögzítésére alkalmas, a készülék hátoldalára illesztett fix optikai rendszer, amilyen a Nokia, a Motorola vagy a Sony Ericsson modelljeiben található. A következő nemzedékben már mozgatható kamerácska foglal helyet – ezzel a felhasználó a gyártók szerint már a saját magáról készítendő képet is megkomponálhatja, anélkül, hogy a telefont, vagy a kijelzőt elforgatná. Ilyen, a készülék és a felhajtható képernyő csuklójába épített rotálható kamerával rendelkeznek a Samsung V200, vagy az SGH sorozatának tagjai is.

A fejlődés azonban még ezzel sem ért véget: a japán Foma telefonjai már nem egy, hanem két darab fényképezőt tartalmaznak, méghozzá optikai zoommal ellátott lencsékkel. Innen pedig már csak egy ugrás, hogy a mobiltelefonok videokamerákká váljanak; bár korlátozott mértékben mindegyik képes mozgóképet rögzíteni, a felvett anyag hossza a ma létező modellekben nem haladhatja meg a másfél percet.

A helyezet azonban hamarosan változni fog: a Panasonic még a CeBIT-en bemutatta a speciális memóriakártyával kompatibilis készülékét, amely állítása szerint három órányi, a telefon kamerájával rögzített videóanyag tárolását teszi lehetővé. Míg tehát az európai és amerikai gyártók szinte csupán “csöpögtetik” a mobiltelefonokba integrált újdonságokat, a távol-keletiek a fogyasztókra zúdítják a csúcstechnológiát.

A Samsung befogta a Siemenset

Az üzleti sikerhez persze mindez nem garancia: még mindig a Nokia a világ első gyártója, a Motorola pedig a második, ám a Samsung már befogta a Siemenst. Ez pedig valószínűleg csak részben köszönhető annak, hogy a dél-koreai óriás a CDMA rendszerű készülékeivel az európai piacon kívül a távol-keletin is jelen van. A siker titka inkább a gyártó által a telefonjaiban meghonosított apróságokban rejlik, például a képernyő felbontásában, a színek megjelenítésében, a hangban és a szoftver kezelhetőségében.


Képesített telefonok – CeBIT 2003 1

Ezért is tűnik érdekesnek a Siemens legújabb próbálkozása, az egzotikusan hangzó Xelibri márkanév megteremtése, amely nem a technológiára, hanem inkább a designra épül. A Xelibri név alatt a Siemens a legújabb, divateszköznek szánt telefonjait forgalmazza majd – ezek a lebutított készülékek csupán egyszerű, hang- és sms-átviteli funkciókkal rendelkeznek, fő céljuk az, hogy tulajdonosaik ruházatukat díszítő ékszerként viseljék őket.

A gyártó évente két kollekciót dob majd piacra, a megszokottól eltérő csatornákon, elsősorban áruházakban és butikokban. És bár technológiában a Xelibrik alaposan elmaradnak a távol-keleti modellektől, egyvalamiben mégis megpróbálja azokat utolérni a Siemens. A Xelibri életciklusa a tervek szerint mindössze egy év lesz – ez pedig, bár még mindig több mint duplája egy japán vagy dél-koreai piacon eladott készüléknek, már másfélszer rövidebb az Európában megszokottnál.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.