Belföld

Korrupció: romlott a rendőrség megítélése

A lakosság kilenctizede tartja komoly problémának Magyarországon a korrupciót – derült ki a Gallup Intézet felmérésből, amelyet a Tisztább Közéletért Nemzeti Konferencián tártak a nyilvánosság elé. Az emberek bizalmatlansága az egészségügyben, az üzleti, privát szektorban, a vámhivatalokban dolgozókkal, valamint a parlamenti képviselőkkel és a minisztériumi tisztviselőkkel szemben nőtt.

A modern társadalom és közigazgatás csak úgy valósítható meg, ha jogrend, becsület, tisztesség dolgában nem vagyunk hajlandók kompromisszumokra – hangsúlyozta Kiss Péter kancelláriaminiszter a parlament felsőházi termében megkezdett kétnapos konferencián, amelyet az ENSZ Nemzetközi Bűnmegelőzési Központja és a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Közpénzügyi Államtitkársága rendezett. A tanácskozáson kifejették véleményüket a parlamenti pártok képviselői is, egyedül a Fidesz-frakció részéről nem tartott előadást senki – írja a Magyar Hírlap.

Magyarország nemzetközi felmérések szerint korrupciós szempontból közepesen fertőzött, a jelenség azonban a közéletben rendkívül nyomasztó, káros. – A jog eszközei nem voltak elegendőek, ezért társadalmi együttműködésre van szükség. Fontos a polgárok bizalmának visszaszerzése, a korrupció elleni fellépés egyik kulcskérdése a példamutatás – hangsúlyozta a kancelláriaminiszter.

Csütörtökön a konferencia résztvevői elé tárták a Magyar Gallup Intézet korrupcióval kapcsolatos legújabb felmérését. E szerint a magyar lakosság kilenctizede tartja komoly problémának Magyarországon a korrupciót, s csupán egytizede nem lát gondot egyáltalán e téren. Az ENSZ globális korrupciós programjához kapcsolódó kutatások főbb megállapításai között az szerepel, hogy a korrupciót vélelmezők aránya egyes területekkel szemben nőtt az utóbbi három évben, miközben az érzékelt korrupciós helyzetek számában nem mutatható ki növekedés.

2003-ban főként a rendőrségnél és az egészségügyben érzékelt a lakosság relatíve nagy százaléka korrupciós helyzetet. Nőtt a bizalmatlanság az egészségügyben, az üzleti, a privát szektorban, a vámhivatalokban dolgozókkal, a parlamenti képviselőkkel és a minisztériumi tisztviselőkkel szemben. A lakosság több mint két százaléka vallott arról, hogy vagy saját maga, vagy valamelyik családtagja tavaly ténylegesen különjuttatást adott a közszférában intézkedésért, eljárásért, szolgáltatásért (az egészségügyet nem számítva).
[Magyar Hírlap]

Ajánlott videó

Olvasói sztorik