Az önkormányzatok állami segítséggel visszavásárolhatják a bennlakóknak néhány éve eladott lakásokat, ha az érintettek mégis szívesebben lennének bérlők – egyebek között ezt tartalmazza a Belügyminisztérium mellett működő Lakáspolitikai Kollégium tervezete.
A nemzeti lakásprogram kidolgozásakor olyan sok jogszabályi korlátba ütköztek a terv készítői, hogy úgy döntöttek, négy új törvényt alkotnak. De még így is több tucat jogszabály, kormány-, illetve minisztériumi rendelet módosítása szükséges. Még az idén parlamenti vitára szeretnék bocsátani valamennyit. Az eseményeket fölgyorsította a lakásmaffia megerősödése. A készülő társasházi törvény például a lakással kapcsolatos bűncselekmények elleni védekezés egyik eszközének szánja a „lakók könyvét”, amelynek segítségével nyomon lehetne követni a tulajdonosváltozásokat. A lakásmaffia dolgát kívánják megnehezíteni a „nullás igazolás” beszerzésének kötelezővé tételével is. A közműcégektől kapott – hátralékmentességről szóló – igazolásokat ugyanis nemcsak az új tulajdonosnak, hanem a lakóközösségnek, illetve a földhivatalnak is be kell majd mutatni. Ez egyben a tulajdonosváltozás bejegyzésének feltétele is lesz.
A társasházi törvény újraírását egyébként a jelenlegi szabályozás hiányosságai is indokolják. Így például most nem kell szervezeti és működési szabályzatot kidolgozniuk a társasházaknak. Ez a sokszor egyfalunyi embernek otthont adó óriás panelházak társulásait szinte működésképtelenné teszi – magyarázza dr. Csiha Judit, a Lakáspolitikai Kollégium elnöke. – Az új törvény minden társasház számára kötelezővé teszi a szabályzat elkészítését, amelynek tartalmaznia kell egyebek mellett a közös képviselők megválasztásának, leváltásának menetét.
A szabályzatnak tartalmaznia kell továbbá a hátralékosokkal szembeni fellépés lehetőségeit. Szabályozottabb keretek közé terelik az adósok ingatlanára terhelhető jelzálogjog bejegyzését is. Ez ma egy háromsoros cetlivel is kérhető.
[Népszabadság]
