A végső szót azonban a negyvenmilliárdos üzlethez huszonegymilliárd forint hitelkeretet biztosító EIB Bank mondja ki. A pályázat áttekinthetőségét egyesek megkérdőjelezik, ezért átfogó vizsgálatot kezdeményeznek.
Szokatlanul nagy indulatokat gerjesztett a nagykörúti villamostender, amelynek elnyeréséért három cég – a francia Alstom, a kanadai Bombardier és a német Siemens – versengett. Bár a pályázat lezárult és február 28-án a vizsgálóbizottság is meghozta döntését, az eredményt nem tudni. Azt ugyanis csak a szerződéskötés után, az eredeti tervek szerint ez év első negyedében, vagyis legkésőbb e hónap végéig kell megtenni. A BKV korábban kiadott közleménye szerint ekkor a nyertesről, a szerződéses árról, az értékelés módszeréről és a tenderben részt vevő cégekről is tájékoztatják a közvéleményt. Ezeket a részleteket ugyanis – egyesek szerint – az eljárás során nem lehetett kellően áttekinteni.
Szálka Miklós, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának fideszes alelnöke úgy gondolja, a nemzetközi gyakorlathoz képest a hazai eljárás során számos tisztázatlan pont, átláthatatlan részlet volt, ezért vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. Véleménye szerint ugyanis nyilvánosságra kellett volna hozni a műszaki értékelő bizottság véleményét, hogy mindenki előtt világos legyen, mi alapján dől el a verseny.
Kiszivárogtatott hírek szerint Európa pillanatnyilag legnagyobb villamospályázatán a Siemens a befutó, holott a német cég adta a legdrágább árajánlatot. A nyilvános tenderbontás után kialakult ársorrend szerint az Alstom ajánlata 6 százalékkal, a Bombardier ajánlata pedig 5 százalékkal alacsonyabb, mint a Siemensé. Az árkülönbségből még két és fél villamost lehetne venni. Műszaki szempontból nehéz ekkora különbséget tenni, hiszen mindhárom cégnek számos külföldi nagyvárosban üzemelő járművei bizonyítják alkalmasságukat.
A lap úgy tudja, a lebonyolítás tisztaságát a vesztésre álló pályázók is kétségbe vonják. A kiírásban hét műszaki elvárásnak kell megfelelni, ám azt, hogy a döntésnél ezek külön-külön milyen súllyal esnek latba – milyen szorzóval számolják –, nem látják világosan. Ezek után abban reménykednek, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) – amely csaknem 21 milliárd forintos hitelkeretet biztosít az áfa nélkül 41 milliárdos beruházásból – ilyen előzmények után nem fogadja majd el a főváros értékelését, visszavonja ajánlatát.
A bírálóbizottság elnöke, Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója, a napokban egy rádiós beszélgetés során kijelentette, a grémium egyelőre csak rangsorba állította a pályázatokat, a végeredmény még számos fórum döntésétől függ. Kijelentette, a végső értékelés során 75 százalékban volt fontos az ár, és a többi az egyéb műszaki szempont. A döntésnél azonban az eladási ár mellett az elkövetkező 10, 15, 20 évben várható fenntartási költség és a megtakarítás is fontos volt – hangsúlyozta.
Egy korábbi BKV-közleményből az is kiderül, bármilyen döntés születik is, a cég részletesen bemutatja majd azokat az új járműveket, amelyek várhatóan 2004 végétől szállítják az utasokat a Nagykörúton. A prototípuspróbáknál közvélemény-kutatást végeznek majd, hogy a belső elrendezést az utasok igényei szerint alakíthassák. Ekkor tájékoztatják a fővárosiakat arról is, hogy az új járművek milyen utazási komfortot nyújtanak, és milyen egyéb előnyöket tartogatnak a mozgáskorlátozottak számára.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
