Miután országos méretűvé dagadt, és az államot ért kár óvatos becslések szerint is megközelíti az egymilliárd forintot, az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága saját hatáskörbe vonta a hamis illetékbélyegek terjesztői ellen több megyében párhuzamosan folyó nyomozásokat. Ma még nem tudni, hogy egy vagy több központból irányították-e azokat a kisebb csoportokat és magányos elkövetőket, akik az elmúlt hetekben több tízmilliós tételekben használtak fel rendkívül jó minőségű, a laikusok megtévesztésére legalábbis a nemzetbiztonsági szakszolgálat illetékesei szerint is alkalmas hamis illetékbélyegeket okmányirodákban, illetve bírósági eljárásokhoz, avagy több társaság egymástól függetlenül került kapcsolatba a bélyegeket előállító és terjesztő szervezettel.
Az ügy szálai Szerbiába vezetnek, ahol állítólag magyar kérésre – a magyar rendőrséggel szorosan együttműködve – a helyi hatóságok is keresik azt a nyomdát, ahol a magyarországi feketepiacon forgalomba hozott bélyegeket előállították. Minden jel és szakértői jelentés arra utal, hogy a hamis illetékbélyegeket egyazon nyomdában állították elő. Egyes híradásokban elhangzottakkal szemben, nem a magyar bankjegyek előállításához is használt – korábban ellopott – speciális biztonsági papírra, hanem eredetileg is okmánybélyeg nyomtatására előállított papírra készültek a hamisítványok, ezért is téveszthetők meg velük oly könnyen a felületes szemlélők.
A hamis okmánybélyegek felhasználásának eddig két módszere ismert. Egy részüket a gépjárművek átírását végző irodák vásárolhatták fel, mivel az okmányirodákban tartott vizsgálatok során – elsősorban Baranyában – igen nagy mennyiségű hamisítványt találtak a nyomozók. Nagyobb részben a bíróságokra “sózták rá” az értéktelen másolatokat. Tették ezt oly módon, hogy megszűnt cégek ellen keresetet nyújtottak be meg nem fizetett tartozásaik behajtása érdekében. Miután kiderült, hogy a cég már nem létezik, a követelés pedig behajthatatlan, a bíróságok a kereset benyújtásakor lerótt illeték ellenértékét készpénzben kifizették a felpereseknek, akik így hamis illetékbélyegeikért valódi bankjegyeket kaptak. Egyes megyékben több olyan keresetet is találtak a bíróságok, amelyekre 15 millió forintot meghaladó illetékbélyeget ragasztottak fel.
Rendőrségi és pénzügyi szakemberek a kilencvenes évek második felében történt tömeges méretű forinthamisításhoz hasonlítják a kialakult helyzetet. Akkor olyan nagy mennyiségben került valódi bankjegypapírra nyomtatott hamis ötezres forgalomba, hogy a Magyar Nemzeti Bank kénytelen volt a tervezettnél korábban kivonni ezt a bankót a forgalomból. Ma még nem tudni, hasonló sors vár-e az illetékbélyegekre, és hogy a folyamatban lévő hamisítási ügy hatására a kormányzat rákényszerül-e az illetékrendszer gyökeres átalakítására?
A rendőrség, a polgári titkosszolgálatokkal és a szomszédos országok társszerveivel közösen keresi az egyes megyékben feltárt ügyek közti személyi, technikai kapcsolódásokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
