Belföld

Külföldön is keresik az illetékbélyeg-hamisítókat

Tegnaptól az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága nyomoz az immár az ország egész területére kiterjedő illetékbélyeg-hamisítási ügyben – tudta meg a Népszabadság. Pénzügyi körökben a kilencvenes évek második felében történt tömeges méretű bankjegyhamisításhoz hasonlítják a történteket.

Miután országos méretűvé dagadt, és az államot ért kár óvatos becslések szerint is megközelíti az egymilliárd forintot, az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága saját hatáskörbe vonta a hamis illetékbélyegek terjesztői ellen több megyében párhuzamosan folyó nyomozásokat. Ma még nem tudni, hogy egy vagy több központból irányították-e azokat a kisebb csoportokat és magányos elkövetőket, akik az elmúlt hetekben több tízmilliós tételekben használtak fel rendkívül jó minőségű, a laikusok megtévesztésére legalábbis a nemzetbiztonsági szakszolgálat illetékesei szerint is alkalmas hamis illetékbélyegeket okmányirodákban, illetve bírósági eljárásokhoz, avagy több társaság egymástól függetlenül került kapcsolatba a bélyegeket előállító és terjesztő szervezettel.

Az ügy szálai Szerbiába vezetnek, ahol állítólag magyar kérésre – a magyar rendőrséggel szorosan együttműködve – a helyi hatóságok is keresik azt a nyomdát, ahol a magyarországi feketepiacon forgalomba hozott bélyegeket előállították. Minden jel és szakértői jelentés arra utal, hogy a hamis illetékbélyegeket egyazon nyomdában állították elő. Egyes híradásokban elhangzottakkal szemben, nem a magyar bankjegyek előállításához is használt – korábban ellopott – speciális biztonsági papírra, hanem eredetileg is okmánybélyeg nyomtatására előállított papírra készültek a hamisítványok, ezért is téveszthetők meg velük oly könnyen a felületes szemlélők.

A hamis okmánybélyegek felhasználásának eddig két módszere ismert. Egy részüket a gépjárművek átírását végző irodák vásárolhatták fel, mivel az okmányirodákban tartott vizsgálatok során – elsősorban Baranyában – igen nagy mennyiségű hamisítványt találtak a nyomozók. Nagyobb részben a bíróságokra “sózták rá” az értéktelen másolatokat. Tették ezt oly módon, hogy megszűnt cégek ellen keresetet nyújtottak be meg nem fizetett tartozásaik behajtása érdekében. Miután kiderült, hogy a cég már nem létezik, a követelés pedig behajthatatlan, a bíróságok a kereset benyújtásakor lerótt illeték ellenértékét készpénzben kifizették a felpereseknek, akik így hamis illetékbélyegeikért valódi bankjegyeket kaptak. Egyes megyékben több olyan keresetet is találtak a bíróságok, amelyekre 15 millió forintot meghaladó illetékbélyeget ragasztottak fel.

Rendőrségi és pénzügyi szakemberek a kilencvenes évek második felében történt tömeges méretű forinthamisításhoz hasonlítják a kialakult helyzetet. Akkor olyan nagy mennyiségben került valódi bankjegypapírra nyomtatott hamis ötezres forgalomba, hogy a Magyar Nemzeti Bank kénytelen volt a tervezettnél korábban kivonni ezt a bankót a forgalomból. Ma még nem tudni, hasonló sors vár-e az illetékbélyegekre, és hogy a folyamatban lévő hamisítási ügy hatására a kormányzat rákényszerül-e az illetékrendszer gyökeres átalakítására?

A rendőrség, a polgári titkosszolgálatokkal és a szomszédos országok társszerveivel közösen keresi az egyes megyékben feltárt ügyek közti személyi, technikai kapcsolódásokat.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.