A most megjelent művet az elkövetkező négy évben követi a maradék kettő. A kritikai kiadások célja a szövegromlások megállítása, javítása illetve az újabb és újabb források alapján az életének óráról órára követése, kortársak, visszaemlékezések, levelek, újságok alapján az életmű teljes feltérképezése.
Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Petőfi Sándor művei kritikai kiadásának IV. kötete az 1845. augusztus utáni, valamint az 1846-ban írt verseket tartalmazza, összesen 232 szöveget. Közöttük található a Szerelem gyöngyei és a Felhők teljes ciklusa; olyan elbeszélő művek, mint a Tündérálom vagy a Salgó, továbbá olyan, a szabadság-szerelem motívumpárt meghatározó versek, mint A csárda romjai, A nép, a korai Júlia-költemények, az Egy gondolat bánt engemet… A kötet lezárása megegyezik az 1847. január 1-jével, a költő 24. születésnapján lezárt Összes költeményekével, amely Petőfit vitathatatlanul az első számú magyar költővé, kötetét az addigi legnagyobb hazai könyvsikerré tette. A sorozat eddigi gyakorlata szerint épített jegyzetapparátus különös gonddal tárja fel az életmű vonatkozó hányadának motívumrendszerét és a világirodalmi párhuzamokat.
Az ismertebb versek közt ekkor keletkezett:
A négy ökrös szekér; A magyar nemes ( “Őseimnek véres kardja Fogason függ, rozsda marja, rozsda marja, nem ragyog. Én magyar nemes vagyok!”) Reszket a bokor, mert….A magyar nemzet “Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!” A kötet utolsó verse: Egy gondolat bánt engemet.
A kritikai kiadás 700 oldalából a költemények 232-t foglalnak csak el, a többi jegyzet és utalás.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
