A digitális filmtechnológia gyökeres megváltoztatja mozik világát, a filmszakma hivatalos szervezetei azonban igencsak döcögösen ismerik el az
új vívmányt. Például az Oscar-díjat odaítélő Amerikai Filmakadémia. Pedig a lelkes úttörők szerint a digitális filmtechnológia legalább olyan mérföldkő mozik világában, mint a hangosfilmek bevezetése.
Az új technológiának köszönhetően a filmforgatás lényegesen olcsóbbá és könnyebbé válik, a technikai trükkök, szokatlan nézőpontok révén pedig a látványra éhes néző ingerküszöbét még magasabb szintre lehet tornázni. A film nem közvetítő eszköz többé, sokkal inkább olyan, a realitásoktól elszakított tér, ahol a filmkészítő saját fantáziája által vezettetve tobzódhat, minden apró részletet – színt, tónust, trükköket – kedve szerint alakítva.
Animációs kategória idén másodszorra
Az Oscar-díjakat osztó bizottság egyelőre igen visszafogottan ismeri el a digitális technológiával készült alkotásokat. A számítógépes animációval támogatott filmek számára tavaly külön kategóriát hoztak létre: a díjért a Disney stúdió rémisztő szörnyei (Szörny Rt.) vívtak párharcot a DremWorks szókimondó, morcos, de aranyszívű ogréjével, Shrekkel. Mindkét film szereplői teljes mértékben számítógépen keltek életre. (Az újonnan bevezetett kategóriában egyébként a Shrek tarolt, így történt, hogy a kategória bevezetéséért hosszú évekig állhatatosan lobbizó Walt Disney stúdió nem ünnepelhette szoborral az estét.) 
De ha létezik animációs kategória, A Gyűrűk Ura trilógia második részét, A két toronyt miért a legjobb játékfilmek kategóriájában jelölték a filmszakma legrangosabb elismerésére? Hiszen A két torony high-tech megoldások, speciális effektek garmadájával megtűzdelt akciófilm.
Scorsese, a konzervatív
Az Oscar-díjra jelölt filmek terén idén a másik véglet Martin Scorsese Gangs of New York című filmje. Ebben teljesen nélkülözték a speciális effekteket. A helyszínt, az 1850-es évekbeli Manhattant, egy Róma közeli stúdióban teljes egészében felépítették. Az anekdoták szerint a Scorseset meglátogató régi barát, George Lucas, a Csillagok Háborúja sorozat rendezője meg is jegyezte, hogy ő ezt a látványt a digitális technológia segítségével jelentősen olcsóbban oldotta volna meg. Lucas tavalyi dobása, a Klónok háborúja egyébként csak egy jelölést kapott, méghozzá a vizuális effektek kategóriában, ahol A két toronnyal és a Pókemberrel mérkőzhet meg.
A trilógia különleges effektusai, a kolosszális ütközetek, a több mint 70 ezer fős csata a Weta Digital cég Massive nevű szoftverével készültek. A Helm-szurdoki csatában például a harcoló tömeget, az “agenteket” is a Massive teremtette meg. Minden agent önálló lény, “agya” van. Testfelépítésük, öltözékük, felszerelésük, az időjárás befolyásolja harci képességeiket: hogy milyen gyorsan tudnak futni, hogy mennyi sérülést képesek túlélni. Nem egyszerű igen-nem logikai parancsok alapján működő robotokról van szó, sokkal inkább összetett gondolkodású, csaknem ezer külső-belső tulajdonság alapján működő dublőrökről.
Az Amerikai Filmakadémia szabályai szerint ahhoz, hogy egy film indulhasson az animációs kategóriában, legalább 75 százalékban animációs effektekkel kellett készülnie – ez egyébként A két torony esetében teljesül. Ennek ellenére a trilógia második részét nem jelölték a kategóriában, ellenben a mamut, a lajhár és a kardfogú tigris barátságáról szóló Jégkorszakot igen. 
Gollam küzdelme Stuart Little kisegérrel
A két torony gyártója, a New Line Cinema az új filmtechnológia határozottabb elismerése céljából aktívan támogatta a rémisztő, csontsovány, skizofrén személyiségű Gollamot megformáló Andy Serkis legjobb mellékszereplői jelölését is. Gollam motion capture technikával készült, azaz egy szenzorokkal felszerelt öltözéket használva rögzítették a színész mozgását, aztán csak rá kellett illeszteni a számítógép által életre keltett figurára. Andy Serkins tehát mozgását és hangját adta a karakternek. Bár a színész jelölésétől végül elálltak, ám a Filmakadémia olyan elvi állásfoglalást hozott, hogy szabályosnak tartja Serkins jelölését Gollam megformálásáért.
Ha Gollam harcba szállhatott volna a legjobb mellékszereplői szobrocskáért, akkor vajon a Stuart Little 2 bájos kisegere is megtehette volna ugyanezt? Nem, az ő esetében úgy vélekedett az Akadémia, hogy a kisegér teljes mértékben fikció, megformálásában, mozgásában nincs színészi teljesítmény. Szintén furcsaság, hogy noha a film szereplői döntően valós személyek, inkább az animációs filmek kategóriájában jelölték a díjra, ám végül nem került legjobb öt közé.
