Spitznagel a hivatalos statisztikákat kiadó központi munkaügyi hivatal intézetének a szakértője, és az állítását a Bild am Sonntag hasábjain egyebek között azzal indokolta, hogy amint egy munkanélkülit beiskoláznak át- és továbbképzésre, rögtön törlik is a munkanélküliségi kimutatásokból. Jelen pillanatban több mint 700 ezer ilyen emberről van szó.
– Becsléseink szerint ehhez jön még több mint 1,8 millió személy, akik nem regisztráltatták magukat munkanélküliként, de saját szakállukra állást keresnek. Mindebből 2,5 milliós “csendes tartalék” adódik – közölte a szakértő.
A központi munkaügyi hivatal vezetője, Florian Gerster maga egészen őszig nem számít arra, hogy a szezonális hatásokat figyelmen kívül hagyó munkanélküliségi adat, és ezzel együtt a munkanélküliség csökkenni fog. Márciusban a szezonális hatások kedvezően alakulnak, ezért a munkanélküliség alacsonyabb szintre kerül, rövid és hosszú távon azonban Németországban nem lehet drasztikus csökkenésre számítani. Gerster a Berliner Zeitungnak nyilatkozva azt javasolta a kormánynak, hogy a munkabérek járulékait 42 százalékról csökkentse 40 százalékra mostani mandátumának ideje alatt.
A gyenge konjunktúra miatt Németországban februárban hivatalosan 4,7 millióan voltak munka nélkül, és ez a harmadik legmagasabb szint a német újraegyesítés óta eltelt 13 évben. A szezonális hatásokat nem beszámító statisztikák is növekedést mutattak, az előrejelzésekhez képest jóval drasztikusabbat.
A német államfő mindezek után úgy véli, hogy a magas munkanélküliség veszélyeztetheti a demokráciát. – Tartós állapotként ilyen nagy munkanélküliség elviselhetetlen, nem szabad megalkudnunk a helyzettel, veszélybe sodorhatja a demokráciát Németországban – idézte Johannes Rau elnököt a Bild am Sonntag.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
