Az Európai Bizottságtól a magyar államhoz érkezett levél a felkészülés egyik vagy másik területén tapasztalható elmaradásra hívja fel a figyelmet – az uniós hírügynökséggé fejlődő Bruxinfo információi szerint. Brüsszel egyébként folyamatosan figyeli a tagjelölteket, a végső értékelést pedig november 5-én közli.
Hiány az agrártámogatások terén
A Figyelő egy korábbi cikke is arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk intézményei még nem készültek fel maradéktalanul az uniós csatlakozással kapcsolatos teendők ellátására. Példaként az uniós pénzek, legfőképpen agrártámogatások fogadására alkalmas intézményi és informatikai rendszert említi az írás, amelynek központi eleme az úgynevezett IIER-rendszer (az uniós támogatások feldolgozására, ellenőrzésére, kezelésére alkalmas integrált informatikai ellenőrző rendszer). Az IIER a parcellaregiszter révén például a földnyilvántartást, a gazdaregiszter révén a sertés-, a szarvasmarha, a juh- és a kecskeregisztrációs alrendszert egyesíti.
A Külügyminisztériumtól e cikk megjelenéséig érdemi választ nem kaptunk arra a kérdésre, hogy mit tartalmaz az ominózus levél, és pontosan ki a címzettje. Értesülésünk szerint az Európai Bizottság Magyarországnak küldött levele két fő területen sürget pozitív változásokat.
Az egyik a pénzügyi ellenőrzéseké, ahol általános jellegű fenntartásokat fogalmaz meg. A másik az előcsatlakozási alapokra való felkészülésé, ahol hazánknak a megfelelő intézményi háttér megteremtésében van még jócskán pótolnivalója. Ez utóbbi terület egyébként már szoros összefüggésben van a tagság során az országra háruló feladatokkal. 
Eminens szlovének, hanyag lengyelek
A levél annak az „időközi jelentésnek” az észrevételein alapul, amely a folyamatosan működő megfigyelőrendszer része. A bizottság a tagjelöltek által a tárgyalásokon tett vállalásokat és azok teljesítésének határidejét tartalmazó „eredményjelző táblán” méri és tartja nyílván a „találati arányokat”. A következő pillanatfelvétel a görög EU-elnökség jelzései szerint májusban készül el, majd júniusban a csatlakozó országok regionális politikai felkészüléséről szóló külön jelentés lát napvilágot.
A felkészüléssel összefüggő feladatok teljesítéséről szóló végső értékelést november 5-én teszi közzé az Európai Bizottság. Ha valamelyik tagjelöltnél komoly mulasztásokat észlelnek, az megfelelő procedúra végén az illető ország átmeneti kizárását is maga után vonhatja a közösségi politika bizonyos területeiről.
A csatlakozó országok közül egyedül Szlovéniának nem kézbesítettek „írásbeli figyelmeztetést”. Lengyelországon kérik számon a legtöbb mulasztást: összesen hét területen tártak fel főleg a jogharmonizáció késlekedésére visszavezethető problémát. A végső mérleg még kedvezőtlenebb lehet, hiszen a bel- és igazságügyről (Schengen) és a mezőgazdaságról még nem készült el a bizottság értékelése. Lettországot öt területen sürgetik tempósabb haladásra. A többi tagjelöltnek 1-3 témakörnél kell fokoznia erőfeszítéseit és behoznia lemaradását.
A levél mint bizottsági műfaj 
Jean-Christophe Filori, a bővítésért felelős biztos szóvivője a maga részéről nem tulajdonított túl nagy jelentőséget a figyelmeztető levelek kiküldésének. Hangsúlyozta, hogy rutinfeladatról van szó, amely egy hosszabb ideje megkezdődött folyamatba illeszkedik. Günter Verheugent idézte, aki szerint „meglepően alacsony a feltárt hiányosságok száma”.
A Bruxinfo által megkérdezett diplomaták ugyanakkor nem emlékeztek arra, hogy az Európai Bizottság a múltban hasonló levél útján közölte volna a jövendőbeli tagokkal kifogásait. A bizottság és a tagjelöltek közötti levelezés ugyan nem új műfaj, de eddig jobbára konkrét, egyedi problémákra való figyelemfelhívás eszközeként szolgált – például egyes országok acélipari szerkezetváltása kapcsán.
