A banki költségek emelkedését mutatja, hogy míg 2000-ben a nagyobb bankok között öt is akadt, amely nem számított fel alapdíjat a számlavezetésért, mára csak a HVB-nél és a Raiffeisen Banknál járnak el így.
Akik pénzügyeiket az uniós elvárásoknak megfelelően bankszámlán keresztül intézik, mostanában egyre nagyobb költségekkel számolhatnak. A bankszámla fenntartása, az utalások és a pénzfelvétel ugyanis együttesen akár havi több ezer forint is lehet. Az utóbbi időben is több bank emelte díjait, s a drágításra az a pénzintézetek magyarázata, hogy a csökkenő kamatrés miatt kell karbantartaniuk a számlaköltségeket. Az áremelésre lehetőséget ad az is, hogy kevés ügyfél figyeli számlaköltségei alakulását, s még kevesebben cserélnek bankot emiatt.
A hitelintézeti folyószámlák száma jelentősen megugrott a köztisztviselői illetmények átutalásának több évvel ezelőtti bevezetésével, s azóta is folyamatosan nő. A pénzintézeteknél egyre jelentősebb részt képvisel a számlák és a hozzá kapcsolódó bankkártyák révén beszedett díjbevétel. Az OTP Banknál például az összes tavalyi 63 milliárd forintos jutalék és díjbevételből csak a kártyaüzletág 18 milliárddal részesedett. A folyószámlák után kapott jutalékokat külön nem részletezte a bank, de annyit azért közölt, hogy 16,6 százalékkal több volt, mint egy éve.
Egy rendkívül leegyszerűsített kalkulációból kiderül, hogy a havi számlafenntartási díjat, 50 ezer forintnyi havi átutalást és a számlán levő 100 ezer forint éves látra szóló kamatát összesítve 3 év alatt több mint háromszorosára emelkedett az OTP-nél az éves számlaköltség. Míg 2000-ben 3540 forintot fizetett egy ügyfél, és 2500 forintot kapott a banktól (a különbség 1040 forint), ma 4380 forintot fizet és 750 forintot kasszírozhat éves szinten látra szóló kamatból (a különbség 3630 forint). Az OTP Bank számlaköltségeinek alakulása pikáns téma a köztisztviselőknek fizetett munkáltatói költségtérítés miatt is. A törvény annak idején úgy rendelkezett, hogy a köztisztviselőnek nem okozhat többletköltséget a számlanyitás kötelezővé tétele. A személyi- jövedelemadó-törvény ezért évi 2000 forintban szabta meg azt az adómentesen adható juttatást, amelynek fedeznie kell a bankszámlavezetés költségeit. Ekkora összeg azonban ma már egy OTP-s számla fenntartásának árát sem fedezi, ugyanis az évi 2280 forint és akkor még nem is beszéltünk a számla- használatról és a készpénzhez jutás költségeiről. A Pénzügyminisztériumban kérdésünkre elmondták, tavaly ősszel áttekintették a kérdést, s úgy találták, az éves átlagos banki költséget fedezi az évi kettőezres keret.
Amennyiben idén újra előkerül ez az ügy, valószínűleg nem találnak olyan bankot, ahol ilyen olcsón lehet számlát fenntartani. Folyamatos a drágítás. Az OTP Banknál az idén nem nyúltak a díjakhoz, utoljára 2002. januárban módosítottak, akkor viszont általános volt az emelés. A CIB Bank nemrég bevezette a havi fix díjat, így a Raiffeisen Bank maradt az egyedüli a piacon, amely még kínál havi fix díj nélküli lakossági folyószámlát (Értékszámla A csomag.) Az osztrák pénzintézetnél is volt azonban díjemelés, amely a többi között a fiókban beadott átutalási megbízásokat és a pénzfelvételt érintette. Díjemelések voltak az év elején az Erste Banknál is. A HVB Bank viszont büszkén hirdeti, hogy két éve nem módosított a fizetési forgalommal kapcsolatos díjtételein, ki tudja azonban meddig tartja fenn azt, hogy nem szed alapdíjat (csak könyvelési tételenként 10 forintot) a számla után.
Aki előrelátó és spórolni akar, annak érdemes kihasználnia a bankok elektronikus számlacsomag-akcióit. A HVB például nyárig elengedi a többféle kedvezményt tartalmazó elektronikus számlacsomag havi 750 forintos díját. Az interneten keresztül amúgy is számos banknál jóval jutányosabban lehet számlát vezetni, mint a fiókban adott átutalásokkal. A jövőben az fizet majd keveset a bank igénybevételéért, aki távol tartja magát a fiókoktól, lemond a pultos kisasszonnyal való beszélgetésekről, és nem lesznek fenntartásai a világhálón keresztüli bankolás biztonságával kapcsolatban.
