A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készített prognózisa felhívja a figyelmet az iraki háborúval kapcsolatos félelmek miatt a világgazdaságban növekvő bizonytalanságra. Hozzáteszik: a kőolaj ára magas, a tőzsdék rosszul teljesítenek, a válság gyors megoldódása esetén azonban az olajár látványos esése, a II. félévre a konjunktúra javulása remélhető. A magyar ipar a dekonjunktúra körülményei között is exportorientáltan fejlődött – állapítják meg a kutatók.
A termelés tavalyi szerény, 2,6 százalékos növekedése teljes egészében a kivitelnek volt köszönhető. Az építőipar 20 százalékos, a kereskedelem 8 százalékos – a gépkocsi-értékesítéssel együtt több mint 10 százalékos – bővülése viszont a belföldi kereslet növekedésének eredménye. Tavaly 31,5 ezer lakást vettek használatba, ami kevesebb a vártnál, de így is egy évtizede a legtöbb. A lakások csaknem egyharmadát már vállalkozások építették, a saját kivitelezés részesedése két év alatt 20 százalékponttal csökkent. Idén az export 10 százalékos, az ipari termelés 5 százalékos gyorsulására lehet számítani – állítják a kutatók hozzátéve, hogy a behozatal 12 százalékos növekedése meghaladja a kivitelét. Ez a fogyasztás gyors emelkedése, a javuló konjunktúra hatására megkezdődő készlet-feltöltés és üzleti beruházás következménye. Az állami infrastrukturális beruházások terén viszont jelentős csökkenést várnak, a beruházások a prognózis szerint az idén 3 százalékkal bővülnek.
Az import exportnál gyorsabb növekedése idén jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget, amelynek hiánya év végére elérheti a 4,5 milliárd eurót. A folyó fizetési mérleg romlása is jelentős, bár ennél kisebb lesz, a deficit a várakozások szerint 3,6 milliárd euróra nő. Az idegenforgalmi aktívum tavalyi zuhanását ugyanis idén némi bővülés követheti, ami részben ellentételezheti a növekvő áruforgalmi deficit hatását. Tavaly a reálkeresetek 13,6 százalékkal haladták meg az előző évit. Szeptember és december között a nettó keresetek növekedési
üteme az alkalmazotti adókedvezmény emelése hatására már 3-4 százalékponttal haladta a bruttó keresetekét. Idén is a nettó
keresetek emelkednek gyorsabban, a reálkeresetek emelkedése ezért is dinamikus marad. Az infláció januárban kissé tovább, 4,7 százalékra csökkent, de az év egészében 5 százalék körüli áremelkedésre lehet számítani a kutatók szerint.
