Belföld

Nem kerget a tatár! – csak óvatosan hazánk eurózónához való csatlakozásával

Az Európai Központi Bank (EKB) nem fogja arra szorítani az Európai Unió (EU) új tagjait, hogy gyorsan lépjenek be a monetáris unióba is: a minőség előbbre való az időnél, az idő előtti, elhamarkodott belépés meghaladná egyes országok pénzügyi szektorának a kapacitását - közölte egy frankfurti tanácskozáson Ernst Welteke, a német jegybank elnöke, aki az EKB Tanácsának is tagja.

A Németország európai szerepe címmel rendezett, brit-német szervezésű eszmecserén Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Berlinben óvatosan nyilatkozott a monetáris unióhoz való magyar csatlakozásról. Ezzel legkorábban 2008-ban lehet számolni. Az euróövezethez tartozó országok inflációs rátájához képes a magyar túlságosan magas, ezen kívül Magyarországnak gondjai lennének, ha a háromszázalékos deficithatár betartására szorítanák közvetlenül az EU csatlakozás után. Magyarországnak a pénzügyi- és bankszektor versenyképességét is jelentősen növelnie kell.

Az euróövezethez tartozó országok még a kilencvenes években elfogadták, hogy az államháztartási deficit a GDP-hez mérten nem lehet három százaléknál magasabb. A határt azonban több ország is túllépte már: Portugália, Németország, s valószínűleg Franciaország is.

Welteke véleménye szerint az európai politikát fokozódó mértékben jellemzi a nemzeti szemlélet erősítésének káros tendenciája. Hiányzik az európai perspektíva , az euróövezeti tagság feltételéül szabott kritériumokat néhány ország figyelmen kívül hagyja, vagy diszkreditálja. Egyre nagyobb vita folyik arról is, hogy méltányos-e, alkalmas-e az EKB közös pénzpolitikája az egyes országok esetében.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik