Győrfi István kormánymeghatalmazott szerint tudomásul kell venni: még működőképes, de teljesítőképessége határán van az ágazat – írja a Világgazdaság. Amíg a nyolcvanas években 4,5 millióan voltak az aktív munkavállalók, ma 3,9 millió foglalkoztatott fizet tb-járulékot, s a népesség között nagy számban vannak az egészségügyi ellátásokat igénylő időskorúak. Ez önmagában is olyan terhet ró az egészségügyre, ami miatt hozzá kell fogni a tb-járulékrendszer átalakításához. El kell érni: mindenki után fizessenek egészségügyi járulékot.
A korszerű ellátás feltételeinek megteremtéséhez a következő tíz évben 1500 milliárd forint tőkeinvesztícióra lenne szükség, ám a központi költségvetés a gazdasági növekedés függvényében várhatóan csak 600 milliárd forint többletforrást tud juttatni. A hiányt a magántőke bevonásával lehet kipótolni. Ezt szolgálja az a hamarosan kormány elé kerülő, a kórházak működését szabályozó törvény, amely ez év közepén lépne hatályba, s lehetővé tenné a szakmai befektetők megjelenését is az egészségügyben. A privatizáció azonban csak tőkeemeléssel történő tulajdonváltást jelenthet.
Az ágazat kormánymeghatalmazottja azt is elmondta: az egészségügy fejlesztését a regionalitás elve alapján, a lakosság szükségleteinek megfelelően tervezik. Már az idén hozzáfognak a fővárosban és környékén, s vélhetően egy orvostudományi egyetemhez kapcsolható régióban az intézményrendszer modernizációjához. Ezt követi a finanszírozás reformja, aminek előhírnökeként a megyei egészségpénztárak ez év elejétől jogi önállóságot kaptak az OEP-től.
A finanszírozásban lényeges változást jelent, hogy amíg a gyógyintézményeknek eddig külön-külön költségvetési keret állt rendelkezésére az egyes ellátószinteken (alapellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-ellátó intézmények), lehetővé tennék a kasszák közötti átcsoportosítást. Ezzel megszüntethető a jelenlegi érdekeltségi rendszer, amely a drága kórházi kezelés irányába tereli a beteget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
