Az Európai Bizottság a csatlakozást követő 7 évben közel 500 magyar állampolgárságú személy foglalkoztatását tervezi – derül ki abból a tervből, amit szerdán ismertettek Brüsszelben. Magyarország várhatóan egy csúcshivatalnokot, 6 igazgatót és 27 középvezetőt küldhet majd a bizottságba.
Az Európai Bizottság a következő, 2004. május 1-jén esedékes bővítéskor el fog térni azoktól az elvektől, amelyek alapján az előző bővítéskor új tisztviselőket toboroztak az akkor csatlakozó országokból. Az érvényes szabályok szerint végeredményben a lakosságszám, a GDP nagysága, a kis- és nagy tagállamok közötti képviseleti arány kombinációja határozza meg, hogy az egyes újonnan belépő tagállamok hány állampolgára kezdhet bizottsági karriert. A mostani körben csatlakozó országok nagy száma és alacsony GDP-mutatója miatt Brüsszel Neil Kinnock személyzeti ügyekért felelős biztos javaslatára arra készül, hogy a bővítéstől számított 7 éves átmeneti időszakban a jelenlegiektől eltérő kritériumok alapján biztosít helyet az újonnan belépő országok állampolgárainak. Az átmenetet részben a pénzügyi kötöttségek indokolják, részben pedig az a szándék, hogy a kitáruló lehetőségek ne vezessenek az „agyak elszívásához” a tagjelölt országokban.
A, B, C, D kategória
Az uniós intézményekben dolgozókat tevékenységi körük (és bérezésük) szerint különböző kategóriákba sorolják. Az úgynevezett „A” kategóriába lényegében a köztisztviselők tartoznak. A „B” kategória az asszisztenseké, a „C” a titkárnőké és a „D”-be tartozik a kiszolgáló személyzet a büfé üzemeltetőktől kezdve a takarítónőkön át a technikai személyzetig.
Az Európai Unió intézményeiben megcsípett állás valóban főnyereménynek számít. Még a legalacsonyabb havi fizetés is 2 ezer euró fölött, vagyis körülbelül félmillió forint körül van, melyen felül az alkalmazottaknak különböző kedvezmények is járnak. Az Európai Unió intézményeiben dolgozók például azért is anyagi kárpótlást kapnak, mert hazájuktól távol, külföldön kell dolgozniuk.
Az uniós köztisztviselők különböző szinteken különböző
Kiegészítések és elvonások
Egyéb javadalmazások:
• családi pótlék, amit házas tisztviselők kapnak és ami az alapfizetés 5 százaléka, ha a férj/feleség nem keres többet évi 35 347 eurónál
• gyermekkedvezmény: 232 euró havonta 18 éves kor alatti gyermek után
• iskoláztatási támogatás: a gyermek korától függően maximum havi 208 euró
• külföldi tartózkodásért járó „fájdalomdíj”: 16 százaléka az alapfizetésnek, a családi pótléknak és a gyermekkedvezménynek, egyes esetekben csak 4 százaléka
• titkárnőknek járó kedvezmény: 108,46 euró havonta
Egy három nyelven beszélő és 15 éves munkaviszonnyal rendelkező férjezett, de gyermektelen titkárnő körülbelül 3750 eurót visz haza havonta adózás után. Egy jogász 18 éves munkaviszonnyal a háta mögött, egy gyermekkel 6895 eurót tehet el minden hónapban az adó befizetése után. Egy informatikus asszisztens 20 éves tapasztalattal adózás után havonta körülbelül 4800 eurót keres.
A miniszteri rangú biztosok magyar mércével mérve már mesés összeget keresnek. A bizottsági tagok alapfizetése a legmagasabb bérkategóriába tartozó főigazgató keresetének 112,5 százaléka, vagyis 17 000 euró havonta. Náluk is jobban keresnek a bizottság alelnökei (jelenleg kettő van): 18 890 eurót. Az Európai Bizottság elnöke 20 854 euró (körülbelül 5 millió forint) alapbért kap havonta, ami 138 százaléka a legjobban fizetett köztisztviselőének. A bizottsági tagok ezen felül durván 610 eurót kapnak havonta reprezentációs célra és alapbérük 15 százalékát „lakástámogatásra”. Továbbá járnak még nekik más kedvezmények a külföldi tartózkodásért fizetett kárpótlást kivéve.
