Belföld

Londoni trend – absztrakt, konceptuális és pop-art

A kortárs árverések esetében nem feltétlenül az örök művészeti értéké a főszerep. Az alkotások árát még jelentősen befolyásolja a téma aktualitása, érdekessége vagy éppen érdektelensége.

A Sotheby’s februári, londoni kortársárverésén kialakult árak a kategória természeténél fogva nem tekinthetők művészettörténeti szempontból megkérdőjelezhetetlennek. De arra feltétlenül alkalmasak, hogy általuk bepillantást nyerjünk a nemzetközi műkereskedelem folyamataiba.

A “Richter-skála” az első napon lengett ki

Az árverés első napján szerepeltek a nagy nevek, illetve a nagy nevek jobbnak minősíthető alkotásai. Közülük is kiemelkedik Gerhard Richter, akinek absztrakt festményei iránt óriási kereslet mutatkozott. Felhők című


Londoni trend – absztrakt, konceptuális és pop-art 1

Gerhard Richter: Felhők


olaj/vászon képe például 1,46 millió fontért, pontosan 2,4 millió dollárért (több mint 550 millió forintért) kelt el, s ezzel az árverés legdrágább tétele lett. A 200×300 centiméteres kép 1970-ben készült, előzetes becsértéke is körülbelül ebbe a sávba helyezte.


Londoni trend – absztrakt, konceptuális és pop-art 2

Gerhard Richter: Absztrakt kép

Az 1986-ban készült Absztrakt kép című Richter-alkotás szintén drágán, némileg becsérték fölött, 677,6 ezer fontért talált gazdára. A művész többi alkotása közül az első napon az egyik 454,6, a másik 565,6 ezer fontért jutott új tulajdonoshoz, mindössze egyetlen festményét, a Városkép címűt nem sikerült eladni.

Becsértéke fölött, de nem sokkal magasabban kelt el a második napon Gerhard Richter három további festménye is. Mindhárom a fantáziadús Absztrakt kép címet kapta, a legdrágább ezek közül az 1989-es datálású lett, több mint másfélszázezer fontot ért, vagyis átszámítva 248 ezer dollárért kelt el. A másik kettő miatt sem kell panaszkodnia a tárgy beadójának, hiszen 129, illetve 95 ezer font lett a leütési ára az absztrakt művészet e két, 1988-as keletkezésű példányának is.


Londoni trend – absztrakt, konceptuális és pop-art 3

Mark Rothko: Cím nélkül

Az egymillió fontos lélektani határt Richter említett művén kívül csak a “felületfestészet” nagy mestere, a kissé nehezen értelmezhető Mark Rothko cím nélküli alkotása érte el. Az 1969-es datálású mű 1,07 millió fontért, vagyis 1,76 millió dollárért cserélt gazdát. Az amerikai Jackson Pollock 1944-es műve ennél lényegesen kevesebbet ért, cím nélküli gouache-alkotása a négyszázezer fontot közelítette csak meg.

A gyermekrajzokhoz hasonló műveiről ismert, az őrültek művészetét tanulmányozó Jean Dubuffet Dinguet filibuste című alkotása 364 ezer fontot ért ezúttal. Miguel Barceló Tres equis (Három ló) című műve 532 ezer fontig jutott a licit során, ezzel jelentősen felülmúlta eredeti becsértékét.

 Minden mennyiségben

Az olasz konceptuális művész, Lucio Fontana sem a “futottak még” kategóriába tartozik: az ő alkotásai az első és a második napon is szép sikert arattak, hiszen a Concetto spaziale, la fine di Dio című 1963-as alkotása csaknem 790 ezer fontért, vagyis majdnem 1,3 millió dollárért jutott új tulajdonosához. (A mű címének fordítása okozhat némi nehézséget: a concetto spaziale térbeli koncepciót jelent, de a “la fine di Dio” jelentheti Isten végét, és Isten végcélját is. Sajnos, ha a műre ránézünk, az sem segít abban, hogy az alkotónak mi is volt a végcélja…) Az egyszerűen csak Concetto spazialenak nevezett 1956-os alkotás azonban nem kelt el. Ám az ugyanilyen című 1962-es mű 84 ezer dollárt ért. Végül az 1967-es Concetto spaziale, attese 95,2 ezer fontig jutott a licit során.  

A második nap sztárja Andy Warhol volt



Az aukció második napjának legnagyobb sztárja Andy Warhol volt. A pop-art legismertebb festőjének huszonhárom alkotása közül mindössze kettő nem talált gazdára. A második napon eladott Warhol-művek összértéke durván 750 ezer fontot tett ki, vagyis bőven meghaladta az egymillió dollárt.

A második napon a legdrágább Warhol-kép Michael Jackson portréja lett, amelyért csaknem kilencvenezer fontot fizetett vásárlója. Ez is azt a feltevést példázza, hogy a téma aktualitása sokat számít a kortárs-árveréseken. A Jacksonról még 1984-ben készített kép valóban sokkal jobb állapotban van, mint mostanában maga a modell, a pedofíliával vádolt énekes… Mick Jagger ugyanakkor Michael Jacksonnál kevésbé volt érdékes: a Rolling Stones frontemberéről készült Warhol-alkotás senkinek sem kellett.


Londoni trend – absztrakt, konceptuális és pop-art 4

Andy Warhol: Michael Jackson

Nem szabad megfeledkeznünk az első napról sem: akkor négy Warhol-kép szerepelt a műsoron, és ezek egymagukban nagyobb bevételt hoztak, mint a második napon eladott összes társuk. Így a pop-art jelképévé vált, világhírű Marilyn-sorozat egyik darabja 296,8 ezer fontig emelkedett, a Heinz-ketchup dobozáról készült négyrészes alkotás, amely szintén nagyon jól ismert, 330,4 ezer fontot ért meg vevőjének. A Campbell’s leves megörökítése 263,2 ezer fontot kóstált, a Torzó című alkotás pedig százezer fontért kelt el.

 A gusztustalan Spoerri

Érdekesség, hogy a Budapesten nemrégiben kiállításon is bemutatkozott svájci Daniel Spoerri, a falra akasztható gusztustalan képek nemzetközi hírű mestere nem ért el átütő sikert: az egyik tableau-ja 10,2 ezer fontig emelkedett, míg a Hammer-Tisch (Kalapács-asztal) című alkotása 24 ezerig jutott. 

A legnagyobb meglepetés: Richier hatfejű lova

 

Bár Warhol képeinek értékesítése a londoni aukció legjövedelmezőbb eseményei közé tartozott (összesen 1,8 millió fontot hozott a konyhára a Sotheby’s-nek, illetve a tárgyak beadóinak), a legdrágább egyedi alkotásnak Germaine Richier bronzból formált és arany patinával bevont kisplasztikája számított. Az 1952-ben készült A hatfejű ló című szobrocska kisméretű példány, 35×30,5×42,5 centiméteres, 323,4 ezer fontért kelt el, ez több mint 531 ezer dollárt jelent, átszámítva, az eredeti becsérték alsó határát csaknem tízszeresen múlta felül, tehát mindenféleképpen nagy meglepetésnek számított.


Londoni trend – absztrakt, konceptuális és pop-art 5

Germaine Richier: Hatfejű ló

A meglepetés még ennél is sokkal nagyobb, ha hozzátesszük, hogy az első napon hiába vártak komoly árat Richier művének nagyobbik változatától: a Nagy hatfejű lóért (102x110x48-as méretben) ugyanis mindössze 95,2 ezer fontot fizetett vásárlója.

A második napon szerepeltek a magyar származású, de Franciaországban befutott, és munkásságát elsősorban ott kifejtő Victor Vasarelynek a képei. Az op-art kiötlőjének Gordos című, 1975-ös olaj/vászon képe 19,2 ezer fontért talált gazdára, ami az előzetes becsértéknek több mint duplája. A Garam című, 1949-ben született kép 24 ezerért kelt el, és két további festmény tízezer font alatti áron jutott új tulajdonosához. Ez mindenféleképpen sikernek tekinthető, hiszen a Vasarely-képek korábban jelentősen vesztettek értékükből az eredetiségük kétségbevonása, illetve a hagyaték rendezetlensége miatti viták folytán. 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.