Belföld

eTel – elment az Alkotmánybíróságra

Egy alternatív szolgáltató az Alkotmánybírósághoz fordul a magyar távközlés felemás liberalizációja miatt. Azt állítja, a verseny megvalósításával megbízott hatóságok a monopolpiac konzerválását segítik elő.

Korábban azt rebesgették, hogy az alternatív szolgáltatókat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) fordul az Alkotmánybírósághoz (AB) a liberalizáció megvalósításával megbízott hatóságok mulasztásai miatt. Úgy tűnik, az eTel nem tudott tovább várni, egyedül teszi ezt.


eTel – elment az Alkotmánybíróságra 1

Az ír telekomcég magyar leányvállalata azért fordul az AB-hoz, mert úgy véli, a piacnyitás óta eltelt közel másfél évben tovább romlottak a feltételek azok számára, akik távközlési szolgáltatást kívánnak igénybe venni. Lukács Tamás, a cég ügyvezető igazgatója emlékeztet arra, hogy a piacnyitás következtében a lakosság és a gazdaság szereplői elviekben a díjak csökkenését várták, ezzel ellentétben azonban 2002. január 1-je óta a távbeszélő előfizetői díjak tekintetében általános tendenciának tekinthető a díjnövekedés.

 Együtt és külön-külön

Arról nem szól a fáma, hogy a többi alternatív, az eTel mellett többek között a PanTel vagy a UPC miért nem csatlakozott most a kezdeményezéshez, Lukács Tamás azonban kérdésünkre annyit elmondott: a korábban beharangozott együttes fellépés nem marad el. Várható, hogy külön-külön az összes alternatív szolgáltató és az őket tömörítő ATSZE is megteszi a magáét a közeljövőben. 

“Ellentmond a törvénynek”

A díjnövekedés és a versenypiac hiányának legfőbb oka – állítja a cég vezetője – a liberalizáció megvalósításával megbízott hatóságok többszörös mulasztása és a monopolisztikus piaci viszonyok konzerválására irányuló törekvések, magyarán a Matáv hegemóniájának fenntartása.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak (IHM) komoly felelőssége van az elmaradásokban – állítja ez eTel. Rendre késlekedik a szükséges rendeletek megalkotásával, “tevékenysége pedig ellentmond a Hírközlési Törvény (Hkt) elveinek és betűjének” – olvasható a cég által csütörtökön kiadott sajtóközleményben, melyet január 31-én az ATSZE nevében már megelőzött egy hasonló tartalmú javaslat.

Lukács nehezményezte azt is, hogy a cég IHM-mel való egyeztetésre irányuló kísérletei eddig kudarcot vallottak. Két hete hiába próbálunk folyamatosan tárgyalásokat kezdeményezni a minisztériummal – mondta el a FigyelőNetnek az ügyvezető igazgató -, sem visszahívást, sem pedig válaszlevelet nem kapunk a megkeresésekre. Az IHM a FigyelőNet megkeresésére a cikk megjelenésének időpontjáig nem reagált.

Késésben az IHM

Az akadozó kommunikáció mellett a rendeletek késlekedése miatt az alternatív szolgáltatók számára kiosztott előhívószámok sem működnek (az előhívószám segítségével választhatja bárki a neki tetsző társaságot). Ez pedig úgy lehetséges, hogy a Matáv RIO árkondíciói és az LRIC (előremutató különbözeti költségek – a magyarázatot lásd alább) szerinti összekapcsolási árak szabályozásával nem készültek el a január elsejei határidőig. A cég jó esetben is csak tavasz végén, nyáron számít eredményre.

A távközlési cégek számára az összekapcsolási referencia ajánlatban szereplő ár azért nagyon fontos, mert ennek alapján fizetnek egymásnak a másik hálózatának használatáért. Az LRIC modell alapján számítandó ár pedig azért lényeges, mert ennek során a cégeknek egy olyan számviteli szétválasztást is meg kell tenniük, ami kizárja a belső keresztfinanszírozást, s így az összekapcsolási ár bizonyosan a valóságos költségeken alapul.

Kétmilliárd a Matávnak

Az alternatívok nehezményezik azt is, hogy a január végén kihirdetett kormányrendelet, amely az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba történő befizetéseket szabályozza, aránytalan befizetési kötelezettséget írt elő az alternatívok számára. Eközben úgymond “egyoldalúan tovább gazdagítja a korábban legnagyobb profitnövekedést elérő hazai üzleti vállalkozást, a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot”.

A cég ügyvezetőjének becslése szerint a Matáv 2 milliárddal többet vesz ki a közös kalapból, mint amennyit betesz. S noha a jelenleg csak a volt monopolszolgáltatók által nyújtott egyetemes szolgáltatások (érthetőbben: a világ végére is ki kell húzniuk a telefont) finanszírozása esetében az EHT a rászorultság elvét írja elő, és az Egyetem Távközlési Támogatási Alapot az “indokolt és máshonnan meg nem térülő költségek csökkentése” érdekében hozta létre, a legújabb szabályozás az alternatív szolgáltatókat arra kényszeríti, hogy befizetéseikkel többek között nyaralók, riasztórendszerek távközlési költségeit is támogassák. A támogatás mértéke sincs korlátok közé szorítva: a volt monopolszolgáltató az általa megadott költségeket korlátlanul és teljes mértékben megtéríttetheti az Alapból.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.