Belföld

Szociális megfontolások a sorozásnál

A védelmi tárcánál nem tagadják: a behívandók körében egyre több a trükkel próbálkozók száma - írja a Népszabadság. Elterjedt módszer, hogy a fiatal vagy át sem veszi a honvédségi leveleket, vagy nem jelenik meg a sorozáson.

A védelmi tárca szándékai szerint márciustól már csak az egyedülállók, a tanulmányaikat befejezve elhelyezkedni nem tudók, munkanélküliek és 23 év alattiak számíthatnak arra, hogy a hadsereg egyenruhába öltözteti őket. A kötelezettség alóli elvi felmentés kiszélesítését lehetővé teszi, hogy az önkéntes haderőre történő átállásig, azaz 2005-ig fokozatosan csökkentik a sorkatonai helyek számát. Idén például feleannyi fiatalra tart igényt a honvédség, mint 2002-ben.

Komor Levente, a tárca helyettes államtitkára szerint a hadsereg működőképességének fenntartása mellett szociál-, oktatás- és családpolitikai célok is motiválták a tárcát, amikor a behívásra várókról döntött. Reményei szerint az átmeneti időre szükséges létszám fele azokból az önkéntesekből áll majd, akik olyan szervezeteknél (rendőrségnél vagy őrző-védő cégeknél) akarnak elhelyezkedni, ahol megkövetelik a leszerelési papírt. A másik felét az alkalmas fiatalok adják majd, bár tisztában van azzal, hogy közülük sokan mindenféle trükköt megpróbálnak majd bevetni, hogy elkerüljék a szolgálatot.

Az elmúlt években a sorkatonaság alóli kibújásnak számos módszere vált tömegessé. A honvédség ismeri ugyan ezek többségét, ám mivel a szankcionálás nem a katonák kezében van, sok esetben kevés sikerrel tudnak fellépni ellenük.

A legelemibb trükk, hogy a kiszemelt fiatal nem veszi át a honvédségtől érkező küldeményeket. Ebben az esetben a hadsereg a lakcímnyilvántartóhoz fordul, és próbálkozik ismét. Amennyiben a hadkiegészítő parancsnokságon gyanúsnak találják, hogy egy körzetből túlságosan sok „címzett ismeretlen” feliratú értesítő jött vissza, a postától is vizsgálatot kérnek. Ilyen eljárás azonban tudomásuk szerint még nem találta bizonyítottnak, hogy a kézbesítő esetleg pénzért nem találta meg a címzettet.

A kiküldött értesítő sem jelent garanciát, hogy a fiatal megjelenik a sorozóbizottság előtt. Tavaly minden harmadik berendelt mulasztotta el a vizsgálatot, mindössze két százalékuk tudott igazolást adni a távolmaradásról. Van, aki arra hivatkozik, hogy a nagymamája vette át a papírt, és elfelejtette odaadni az unokájának. Ezekben az esetekben a honvédség eddigi gyakorlata az volt, hogy ad még egy esélyt, és csak a második esetben kezdeményez szabálysértési eljárást. Ezekben az ügyekben az önkormányzat jár el: a pénzbüntetés három-negyvenezer forint lehet, ha kiszabják. Tavaly a hadsereg összesen 7223 esetben kezdeményezett szabálysértési eljárást. Ebből a legtöbbet a fővárosban (1704) és az agglomerációt is magában foglaló Pest megyében (1019).
[Népszabadság]

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Emberevéssel vádolt cigányokat végeztek ki a Nyúzóvölgyben

Az évszázad Európát is megrázó büntetőügyében több mint 200 vándorcigányt vádoltak 31 gyilkossággal és emberhús fogyasztásával 1782 nyarán Kemencén. Az elrettentésnek szánt durva és megalázó kivégzéseknek az uralkodó közbelépése vetett véget.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.