Veszélybe került a 16 ország által finanszírozott Nemzetközi Űrállomás projekt, újra kétségessé vált, képes lesz-e az ember a közeljövőben tartósan megvetni lábát az űrben. A NASA a Columbia űrsikló szombati katasztrófáját követően bejelentette, határozatlan időre felfüggeszti valamennyi űrhajójának repülését. Ezzel veszélybe került a Nemzetközi Űrállomás léte.
Júniusig elegendő az utánpótlás
A jelenleg 400 kilométer magasságban lévő űrállomás 90 percenként kerüli meg a Földet. Legénysége most két amerikai és egy orosz űrhajósból áll, akiket a napokban látogat meg a Progressz 10 automatikus orosz teherűrhajó. A jármű közel három tonna élelmet, kutatási eszközöket és egyéb szükséges dolgokat szállít. Az előzetes elképzelések szerint az Atlantis űrrepülő hozta volna le az űrhajósokat márciusban. Csakhogy akkor még biztosan nem repülnek újra az amerikai űrsiklók. A Progressz szállítmánya az év júniusáig elegendő az űrhajósok ellátására.
Az idén, valamint 2004 első felében fellőni szándékozott űrsiklók legénységet vagy alkatrészeket szállítottak volna az 1998 óta épített Nemzetközi Űrállomásra. Az űrsiklók további nagyon fontos feladata, hogy hajtóművükkel meglökjék, magasabbra állítsák az űrállomás moduljait, ennek hiányában ugyanis folyamatosan süllyed.
A Columbia tragédiája viszont teljesen felborította az eltervezett menetrendet. Ha az építkezés folytatása egy évet vagy még több időt késlekedik, nehéz lesz elkerülni, hogy az Űrállomás ne zuhanjon a Föld légkörébe – vélik a The New York Times által megkérdezett szakértők.
A következő lépések
A Columbia tragédiájának ellenére a NASA szakértői ragaszkodnak a űrállomás projekt folytatásához. Főleg azután, hogy az elmúlt két évtizedben túlélte az állandó finanszírozási problémákat, valamint küldetésének és dizájnjának többszöri átszabását.
Probléma és feladat bőven akad: napirenden van az űrállomás, Szojuz TMA “mentőcsónakjának” lecserélése, a 200 tonnás űrállomás süllyedésének megakadályozása, valamint a további építkezések.
Már szinte rutinná vált, hogy a friss legénységet szállító űrsiklók hajtóműve 10-15 kilométerrrel feljebb tolta az állomás moduljait. Az orosz Progresszek némiképp segíthetnek ezen, ám teljesen nem tudják helyttesíteni az űrsiklókat.
Nagyszabású építkezéseket terveztek
A nemzetközi űrállomás jelenleg több mint 40 méter széles és közel 200 tonna. Az egyelőre “embrió” fázisban lévő állomás valódi repülő obszervatóriummá, tudományos központtá alakítását épp erre az évre tervezték a NASA szakértői.
2004 elejére az előzetes tervek szerint szélessége több mint a mostani kétszeresére növekedett volna, súlya pedig közel 40 tonnával nőtt volna a több mint kéttucat űrséta alatt beszerelt alkatrészek révén. Az állomás befogadó kapacitása is növekedne: két Boeing 747-es kabin felhasználásával hat állandó kutató elszállásolására lenne lehetőség a jövőben.
Tavaly júniusban az amerikai kormány 92 milliárd dollárra kalkulálta a program befejezésének költségeit. Bár a Bush kormány már korábban is hangoztatta, hogy célszerűnek látná az űrállomás bővítésének későbbre halasztását, az Európai Unió űrkutatási szervezetei azonban ennek ellenkezőjét próbálták presszionálni.
A Columbia balesete után most minden átértékelődik: hétfőn amerikai és európai szakemberek találkoztak, és nem csak arról tárgyaltak, hogy hogyan lehet az űrállomás süllyedését megakadályozni, hanem arról is, hogyan lehetne továbbra is fenntartani mind a közvélemény, mind a politika érdeklődését a projekt iránti.
