A csatolt kérdőív kitöltésével az állampolgár jelezheti, hogy milyen kérdések iránt érdeklődik, s természetesen bérmentesített válaszborítékban küldheti vissza a kitöltött lapot.
Amennyiben késne az Ön postása, a levelet itt is elolvashatja:
“Tisztelt Honfitársunk!
Magyarország 2003. Április 12-én arról dönt, kíván-e csatlakozni az Európai Unióhoz. Többről van szó, mint az unió bővítéséről: ha Ön is úgy akarja, végre egyesülhetünk Európa nyugati felével. Ez az, amire évtizedek óta oly sokan várunk.
Hiszünk abban, hogy a magyar nemzet csak az egyesült Európában, a világ legnagyobb és gazdaságilag legerősebb demokratikus közösségében lehet igazán sikeres és boldog. Hisszük, hogy hazánkkal és a többi csatlakozó országgal az Európai Unió is erősebb, sokszínűbb és gazdagabb lesz. Ezt az európai jövőt akarta – pártállástól függetlenül – mindegyik magyar kormány a rendszerváltás óta.
A következő hónapokban meg kell értenünk, át kell éreznünk, hogy mit jelent számunkra az uniós tagság. Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt azért hozta létre a kormány, hogy a társadalom legszélesebb rétegeiben megfogalmazódó kérdések megválaszolásában segítsen, annak érdekében, hogy Önök felkészülten dönthessenek. Kérjük, hogy segítse a Közalapítvány munkáját a mellékelt válaszlevél visszaküldésével! Így részletesebb tájékoztatást adhatunk az Önt és családját érdeklő legfontosabb kérdésekről.
Budapest, 2003. január 8.
Dr. Palánkai Tibor, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány Kuratóriumának elnöke”
Az üzenetet tartalmazó levéloldal felsorolja a küldő közalapítvány és felügyelő bizottsága tagjainak nevét. Ennek nyilvánvalóan az a funkciója (miként magának a tagok kiválasztásának is ez volt), hogy az állampolgárok lássák: a politikai front mindkét oldala képviselve van, hiszen Ágh Attila, Chikán Attila, Kádár Béla neve ezt a közélet iránt csak csekély mértékben is érdeklődők számára bizonyítja. (Hasonló “szimbólum” lehet a felügyelő bizottság egyik tagja, Habsburg György.)
A válaszlevél gépi feldolgozottságra tervezett kérdőív, amelynek kérdéseire az adott sor elején lévő négyzet ikszelésével lehet válaszolni. A hátoldalon korrekt tájékoztató és kitöltési útmutató tudatja velünk: a hagyományos, elsősorban adatvédelmi aggályok feleslegesek, a nevünket és címünket azonosító egyedi vonalkód későbbi tájékoztatásunk technikai eszköze, személyes adatainak kezelését pedig a közalapítvány 2004. május 1-jével (az EU-csatlakozás várható napjával) megszünteti.
Nem világos, hogy a felkínált 11 témakör közül miért csak legfeljebb háromban lehet tájékoztatást kérni. Könnyen lehet, hogy az érdeklődési kör behatárolása, a kért információk limitálása miatt a visszaérkező kérdőívek nagy része a selejtet gyarapítja majd, ugyanis a kitöltési útmutató szerint a gépi feldolgozáskor a hibásan (tehát nem a kitöltési útmutató szerint) kitöltött válaszlevelek adatai elvesznek. Ez egyben azt jelenti, hogy esetleg éppen azok nem kapnak semmilyen tájékoztatást, akik a leginkább érdeklődők, ám figyelmetlenségből háromnál több témát jelölnek meg.
Sajnálatos továbbá, hogy e sorok írásakor még nem működött a http://www.magyarorszag.hu honlap sem, amelynek EU-aloldalán a levél tájékoztatása szerint szintén ki lehet tölteni a kérdőívet.
A témakörök, amelyekről kérésre részletes tájékoztatást küld a közalapítvány címünkre vagy e-mail-fiókunkba:
– Mi az Európai Unió? Kik a tagjai? Hogyan működik az uniós intézményrendszer? (statisztikai jellemzők, szervezet, döntéshozatal)
– Önálló és független marad-e Magyarország? Szuverenitás, biztonságpolitika, külpolitika)
– Hogyan fogjuk megőrizni a magyar kultúrát? (kultúra, tudomány és kutatás)
– Mi várható az iskolámban? Hogyan tanulhatok Európában? (oktatás, képzés, ösztöndíjak)
– Mi történik a munkahelyemen? Hogyan vállalhatok munkát az unióban? (munkavállalás)
– Mi lesz a vállalkozásommal? Hogyan nyerhetek az európai piacon? (kis- és középvállalatok, versenypolitika, kereskedelem és vámpolitika)
– Mi lesz a magyar földdel? Mi változik a mezőgazdaságban? (kvóták, agrárrendtartás)
– Mi várható lakóhelyemen, és szűkebb régiómban (regionális politika és fejlesztés, környezetvédelem)
– Hogyan utazhatok az Európai Unióban? (adózás, árak, bérek, gazdaságpolitika)
– Mi lesz a forinttal? Változik-e az adórendszer? (adózás, árak, bérek, gazdaságpolitika)
– Javul-e szociális biztonságom? Mi lesz a nyugdíjasokkal? (szociálpolitika, nyugdíj, egészségpolitika)
Lehet továbbá kérni, hogy a levél címzettjét rendszeresen hívják meg a lakóhelyén tervezett EU-tájékoztatási rendezvényekre, esetleg további – telefonos – tájékoztatást nyújtsanak neki (nem részletezett módon) a csatlakozás körülményeiről, várható hatásairól, illetőleg jelentkezni lehet önkéntes aktivistának a közalapítványhoz.
Nincs külön jelezve, de valószínű, hogy a beikszelgetés, vagyis a tájékoztatás kérése csak akkor “érvényes”, ha a polgár a válaszlevelet aláírja, s ezzel hozzájárul személyes adatainak 2004. május 1-jéig történő kezeléséhez.
[euro.hu]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
