A Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap “Robusztus exporterők Közép-Európában” címmel, közölt hétfőn cikket, amelyben külön figyelmet szentelt Magyarországnak. A cikk bevezetőjében megállapítja, hogy a lebegő valutájú négy kelet-európai EU-tagjelölt egy ideje erős felértékelődéstől szenved, ennek ellenére tavaly mindenütt sikerült jelentősen javítani a kereskedelmi mérleget.
A Visegrádi Négyek közül a legnagyobb, Lengyelország többé-kevésbé tiszta lebegtetési politikát folytat, a többi három azonban az elmúlt hónapokban többször késztetve érezte magát, hogy a spekulációs pénzek beáramlását aktív árfolyampolitikával hárítsa el.
Mindeddig nem igazolódott be az az aggodalom, hogy emiatt romlás következne be a kereskedelmi mérlegben. A visegrádi csoport keretében lazán egymáshoz kötődő országoknak eddig sikerült az árfolyamerősödésből adódó hátrányokat a termelékenység növelésével kiegyensúlyozni. Az erős, és az uniós csatlakozás küszöbén várhatóan tovább növekvő közvetlen külföldi beruházások révén ez a trend a legtöbb esetben várhatóan tovább tart – írta a lap.
Magyarországról szóló részében a cikk megállapítja: a keleti reformtérségbe áramló spekulációs pénzek okozta zavarpotenciál Magyarországon és Szlovákiában volt a legnagyobb. Ám e két országban is a csehországi és lengyelországi képhez hasonló a helyzet: az export erőteljesen nő, míg az import dinamikája valamelyest csekélyebb. E trend folytatódását illetően – legalábbis Szlovákiában – nincs kétely, a politikailag szilárd, stabilitásra és reformokra törekvő kormány megalakulása megteremti a további külföldi beruházások feltételeit.
Bizonytalanná váltak viszont a perspektívák Magyarországon. A múlt év első tizenegy hónapjában az export 6,1 százalékkal nőtt, ami meghaladja az import 4,4 százalékos emelkedését. A választások előtti és utáni vakmerő bérpolitika azonban a belső kereslet felfutásához vezetett. A költségvetés-politikai bűnbeesés – az utolsó korrekciók szerint a hiány 2002-ben elérte a GDP 9,6 százalékát -, a fizetési mérleg veszélyes romlása és a gazdaság likviditási feleslegeinek felszámolására tervezett lépések arra engednek következtetni, hogy a külkereskedelem egy időre meggyengül.
Valószínű, hogy újabb feszültségek keletkeznek a kormány és a messzemenően független és árstabilitásra törekvő Magyar Nemzeti Bank között. Felmerül a kérdés, hogy az exporttól függő kis országot hamarosan Lengyelországhoz hasonló sors fenyegeti-e, ahol a jegybank kemény pénzpolitikája az utóbbi években a növekedésnek nem kedvező légkört teremtett – írta a svájci lap.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
