Egyes esetekben megszűnhet a korlátozott tulajdonosi felelősség – írja a Napi Gazdaság az új fizetésképtelenségi törvénytervezet szakmai anyaga alapján. Ilyenkor a cégtulajdonosokat korlátlan felelősség terhelné a ki nem elégített tartozások után. Emellett egyértelműen meghatároznák a büntetőjogi következményeket is. Mindez a leendő törvény betartatásának kikényszerítését szolgálja – áll a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) szakmai elemzésében, mely hangsúlyozza, hogy nem pusztán az új jogszabály megalkotása, hanem annak betartatása is fontos.
A törvényalkotás elkerülhetetlen, mivel a az Európai Unióban 2002. május 1-jén hatályba lépett a határokon átnyúló fizetésképtelenségi rendelet. A fizetésképtelenség esetén alkalmazott eljárás a jövőben két részre válik. A munkafolyamatokat tekintve első lépés a vagyon felmérése, illetve az adóssal szembeni hitelezői igények bejelentése és azok minősítése. (Az adós ekkor még folytathatja a gazdálkodást.) Ha mindez összeállt, hitelezői gyűlést kell összehívni, ahol a grémium három lehetőség közül választ. Az egyik, hogy elfogadják az adós egyezségi javaslatát, amit a bíróság jóváhagy, így az eljárás és az adós feletti ellenőrzés megszűnik. Ekkor az adós azonnal teljesít, vagy egyéb megállapodást kötnek. Egy másik lehetőség, hogy egy válságkezelő, reorganizációs eljárásban állapodik meg hitelező és adós, ez a hosszabb folyamat laza bírósági felügyelet mellett történne. Ám a bírósági-szakértői felügyeletre nincs feltétlenül szükség, ha felügyeleti jogosítványokat kapnak a hitelezők. A bírósággal együtt a felügyelet erősebb, így nem biztos, hogy a hitelezőknek érdekükben áll erről lemondani, hiszen ebben az esetben is lenne ellenőrzési lehetőségük. A harmadik lehetőség a már jól ismert – évente tízezres nagyságrendben jelentkező – felszámolási eljárás lefolytatása, ami a csődbiztos vezet le.
Önkéntes csődeljárásnak neveznék az adós által indított eljárást. Ha nem akarja tevékenységét folytatni, vagy nem akarja maga kezdeményezni a csődöt, akkor indulhat meg a csődeljárás. A folyamatnál fontos kérdés, hogy miként alakuljon a hitelezők egymás közötti viszonya, hogyan lehet biztosítani a kishitelezők részvételét és jogérvényesítését a nagyok nyomasztó fölényével szemben – áll a dokumentumban. Megváltozna a csődbiztosok szerepe is, valódi szakértői feladatot kapnának, csak a felszámolás esetén lenne hasonló a szerepük, mint most.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
