Belföld

Ismét segélyez Magyarország

Magyarország az idén – több mint tízéves szünet után – ismét nemzetközi segélyprogramot indít - olvasható a Világgazdaságban. 2003-ra a költségvetés közel másfél milliárd forintot szán a célra. A befogadó országok és a projektek kiválasztásánál szempont a magyar termékek, szolgáltatások piaci helyzetének javítása is.

Zajlanak a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység újbóli beindításának előkészületei: a Külügyminisztériumban dolgoznak a struktúrák, jóváhagyási mechanizmusok, stratégia kidolgozásán, hogy az év második felére kisebb projektek beindulhassanak – tudta meg a lap Szentiványi Gábortól, a tárca helyettes államtitkárától. Egy korábbi kormányhatározat irányozta elő e tevékenység újjáélesztését, miután a rendszerváltást követően gyakorlatilag megszűnt a megelőző évtizedekben folytatott segélyezési gyakorlat, s egy-két kivételtől eltekintve – mint az afganisztáni élelmiszersegély – a magyar állam nem folytatott számottevő kétoldalú tevékenységet. Pedig magyar érdeket is szolgál: közvetlen módon öregbíti hírnevünket, közvetetten erősítheti a magyar termékek, szolgáltatások helyzetét az adott piacon, mutatott rá Szentiványi.

Az idei évre közel másfél milliárd forintot biztosít a költségvetés a célra, ami ugyan nem kevés, összehasonlítva a tavaly hasonló összeggel gazdálkodó, a közvetlen exportpromóciós célokat szolgáló kereskedelemfejlesztési célelőirányzattal, ám nemzetközi összehasonlításban elenyésző. Dánia például GDP-jének 1 százalékát fordítja a célra, de a nyugat-európai országok is bruttó nemzeti össztermékük 0,3–0,7 százalékát költik erre.

Szigorú nemzetközi kritériumrendszer alapján lehet folytatni az ilyen segélyezést, hangsúlyozta a helyettes államtitkár, utalva – egyebek között – az ENSZ, az OECD és az EU szabályaira. A befogadó országok körét olyan feltételekhez kötik, mint az egy főre jutó GDP. A célok is szabályozottak: általában a fejlődőknek összeállított fejlesztési programok elemeit lehet támogatni.

Magyarország elsősorban olyan országokban indíthatja be tevékenységét, ahol a segélyezés később, közvetett módon a piaci jelenlétet is erősítheti. Példaként említik a délkelet-európai térség – nemzetközi szabályok szerint erre kvalifikált – országait, mint Jugoszlávia, Macedónia, illetve Ázsiában Vietnam. A segélyezési területek közül elsősorban az oktatás és a képzés jöhet szóba, illetve bizonyos tanácsadói tevékenységek. A segélyezés formája nem pénzbeli: továbbképzések, tanácsadás szerepel egyebek közt az elképzelésekben.

Mindezek még csak körvonalazódnak, hiszen az intézményi háttér kiépítése éppúgy nem fejeződött be, mint a stratégia kialakítása és lebontása. A tervek szerint létrejön egy minisztériumon belüli, illetve egy tárcaközi bizottság, és be szeretnék vonni a munkába a civil szférát is. Mint Szentiványi mondta, még nem tudni, társadalmi kuratórium, háttérintézmény vagy testület fogja segíteni hazánk nemzetközi segélyprogramjának itthoni átláthatóságát.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!