Belföld

Ismét segélyez Magyarország

Magyarország az idén – több mint tízéves szünet után – ismét nemzetközi segélyprogramot indít - olvasható a Világgazdaságban. 2003-ra a költségvetés közel másfél milliárd forintot szán a célra. A befogadó országok és a projektek kiválasztásánál szempont a magyar termékek, szolgáltatások piaci helyzetének javítása is.

Zajlanak a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység újbóli beindításának előkészületei: a Külügyminisztériumban dolgoznak a struktúrák, jóváhagyási mechanizmusok, stratégia kidolgozásán, hogy az év második felére kisebb projektek beindulhassanak – tudta meg a lap Szentiványi Gábortól, a tárca helyettes államtitkárától. Egy korábbi kormányhatározat irányozta elő e tevékenység újjáélesztését, miután a rendszerváltást követően gyakorlatilag megszűnt a megelőző évtizedekben folytatott segélyezési gyakorlat, s egy-két kivételtől eltekintve – mint az afganisztáni élelmiszersegély – a magyar állam nem folytatott számottevő kétoldalú tevékenységet. Pedig magyar érdeket is szolgál: közvetlen módon öregbíti hírnevünket, közvetetten erősítheti a magyar termékek, szolgáltatások helyzetét az adott piacon, mutatott rá Szentiványi.

Az idei évre közel másfél milliárd forintot biztosít a költségvetés a célra, ami ugyan nem kevés, összehasonlítva a tavaly hasonló összeggel gazdálkodó, a közvetlen exportpromóciós célokat szolgáló kereskedelemfejlesztési célelőirányzattal, ám nemzetközi összehasonlításban elenyésző. Dánia például GDP-jének 1 százalékát fordítja a célra, de a nyugat-európai országok is bruttó nemzeti össztermékük 0,3–0,7 százalékát költik erre.

Szigorú nemzetközi kritériumrendszer alapján lehet folytatni az ilyen segélyezést, hangsúlyozta a helyettes államtitkár, utalva – egyebek között – az ENSZ, az OECD és az EU szabályaira. A befogadó országok körét olyan feltételekhez kötik, mint az egy főre jutó GDP. A célok is szabályozottak: általában a fejlődőknek összeállított fejlesztési programok elemeit lehet támogatni.

Magyarország elsősorban olyan országokban indíthatja be tevékenységét, ahol a segélyezés később, közvetett módon a piaci jelenlétet is erősítheti. Példaként említik a délkelet-európai térség – nemzetközi szabályok szerint erre kvalifikált – országait, mint Jugoszlávia, Macedónia, illetve Ázsiában Vietnam. A segélyezési területek közül elsősorban az oktatás és a képzés jöhet szóba, illetve bizonyos tanácsadói tevékenységek. A segélyezés formája nem pénzbeli: továbbképzések, tanácsadás szerepel egyebek közt az elképzelésekben.

Mindezek még csak körvonalazódnak, hiszen az intézményi háttér kiépítése éppúgy nem fejeződött be, mint a stratégia kialakítása és lebontása. A tervek szerint létrejön egy minisztériumon belüli, illetve egy tárcaközi bizottság, és be szeretnék vonni a munkába a civil szférát is. Mint Szentiványi mondta, még nem tudni, társadalmi kuratórium, háttérintézmény vagy testület fogja segíteni hazánk nemzetközi segélyprogramjának itthoni átláthatóságát.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.