Belföld

Befektetési alapok – nyugati mintára

Alighanem 2003-ban is nőni fog a befektetési alapok súlya a lakosság megtakarítási szerkezetében. Idén számos új termékkel is megismerkedhetünk.

Hosszú évek töretlen tendenciájához illeszkedve a befektetési alapok súlya még mindig növekszik a honi megtakarítási szerkezetben (1996 óta részarányuk háromról tíz százalékra nőtt). A Bamosz vezetői 2003-ra 20 százalékos bővülésben bíznak, ez valószínűleg inkább konzervatívnak tekinthető becslés. Vélhetően az elmúlt évek trendjei folytatódnak, amit a tőzsde és a kormány vezetésével márciusban induló „tőkepiaci szemléletformáló kampány” is erősíthet.

A kampány célja ugyanis a modern megtakarítási formák népszerűsítése, a befektetési alapok pedig mindenképpen ilyennek tekinthetők. Egyébként is, az alapokban fekvő vagyont a GDP-hez viszonyítva van még mit behoznunk, hiszen amíg itthon 5 százalék ez az arány, a nyugati országokban ennek tízszerese.

 Nőtt a kezelt vagyon

A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) vezetői január végén értékelték a hátrahagyott évet a befektetési alapok szempontjából. Elhangzott: az alapokban fekvő vagyon egy év alatt 33 százalékkal, 930 milliárd forintra nőtt. Maguk a szervezetek, vagyis az alapkezelő cégek ennél sokkal látványosabb bővülést éltek meg, mert a tőkepiaci törvény 2002-ben szélesítette az alapkezelők által végezhető feladatokat, így tavaly már nem pusztán befektetési alapokat és nyugdíjpénztári megtakarításokat, de egyedi portfóliókat is kezelhettek cégek és magánszemélyek részére. Szintén a törvény új lehetőségei miatt jelentek meg olyan új termékek, mint a befektetési alapok alapjai, vagy az indexkövető alap, sőt újra visszatértek a piacra a hosszú évekre elfelejtett, zárt végű befektetési alapok is. 

Kínálatbővülés

Nyugaton persze alapvetően másképpen fest a befektetési alapok piaca, amihez nagy valószínűséggel lassan mi is elkezdünk igazodni. Míg itthon az alapok döntő többsége állampapír-befektetésekre koncentrál, addig Nyugat-Európában a befektetési alap jellemzően részvényalapot jelent. Azon belül azután szinte végtelen variációban fordulnak elő a régiókra, iparágakra, menedzsment-típusra szakosodó alapok. Még olyan is van, amelyik csak „etikus” cégekbe fektet, vagyis például fegyvergyártókba, dohánygyártókba nem.

Jó eséllyel ez a változatosság hamar megjelenik a magyar piacon is. Szabályozási oldalról már nyitottunk, most jöhetnének a külföldi alapok is. Tavaly mégsem mutatkoztak be nagy számban, hiszen a forint folyamatos erősödése mellett a devizában nominált alapoknak olyan versenyhátrányt kellett volna hozamaikkal ledolgozniuk, amire gyakorlatilag egy-két kivételesen szerencsés befektetésbe „belenyúlón” kívül semelyiknek sem volt esélye. A honi befektetők persze nem feltétlenül fognak még kapkodni a részvényalapokért, de talán a kínálat tarkasága némi keresletet gerjeszthet.

Ingatlanalapok felfutóban 

A már „bejáratott” alaptípusok közül a forint látványos árfolyamemelkedése és a magas állampapírpiaci reálhozamok mellett a belföldi befektetési célpontokat kereső alapok, közülük is a pénzpiaci és kötvényalapok maradtak a legnépszerűbbek. Új pénzt tekintve tavaly ezek adták a növekmény döntő részét, ám százalékos mértékben az ingatlanalapok nőttek a legjobban. Az összesített arányt tekintve még így is csak 2 százaléknál tartó ingatlanalapok 2003-ban is népszerűek lehetnek. Az állampapírpiaci hozamok esése mellett felértékelődnek a kevésbé magas bérleti díjak is, több alapkezelő már be is jelentette, hogy alapcsaládja legközelebb ingatlanalappal bővül. 

Származékos alapok

A szakértők abban bíznak, hogy a termékinnováció frontján megjelennek olyan specializálódott fajták is, mint a származékos alapok. Az efféle, származtatott termékekbe fektető alapok persze még a részvényalapoknál is kockázatosabbak, így nem biztos, hogy lesz erre igény a még mindig negatív részvénypiaci környezetben.

Nagyobb esély kínálkozik az alapkezelők számára kiszámíthatóbb cash-flow-jú zárt végű – például egy-egy projekt levezénylésére szakosodott – alapok indítására. Illetve az olyan zárt körű alapokéra, amikor a jegyeket csak valamilyen kiválasztott szervezet (például egy nyugdíjpénztár vagy egy biztosító) jegyezheti.

Szintén a „nyugathoz” való igazodás mellékterméke lehet az alapok átlagos méretének növekedése. Magyarországon ugyanis még mindig nagyon kicsi az átlagméret (9,1 milliárd forint). Ez nem méretgazdaságos, ráadásul éppen azok kisebb alapok (nemzetközi alapok, részvényalapok), amelyeknél a magasabb fajlagos költségek nagyobb méretet indokolnának.

Nemzetközi befektetések

A nemzetközi alapok reneszánsza amúgy indokolt is lehetne, hiszen a forint már korántsem csak erősödhet (immár láthattuk!). Így akár az árfolyamváltozások, akár az egyes piacok megtérülési lehetőségei alakulhatnak úgy, hogy azok a befektetők járnak jobban, akik diverzifikálják befektetéseiket pénznem és célország szerint is.

Az alapkezelői tapasztalat azonban nem ez. Noha a megtakarítók nyilván nem ellenségeik saját pénztárcájuknak, mégis gyakori jelenség, hogy az aktuális befektetési döntéseket múltbeli hozamalakulásokra figyelve hozzák meg. Vagyis éppen a hossz után lépnek a részvénypiacra, avagy éppen a legerősebb forint idején nem gondolnak külföldi alapok jegyeinek megvételére.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.