Belföld

Pórul járhatnak a részvényes evások

Az egyszerűsített vállalkozói adó - néhány pontjának javítása után - tartósan fennmaradhat, hiszen az EU-ban is jelentős kedvezményeket kapnak a mikrovállalkozások - hangsúlyozta Zara László, az adótanácsadók egyesületének elnöke a Magyar Hírlap cikkében. A módosításig azonban ne adja el értékpapírját az evás cég, ha nő az árfolyam, ha esik mindenképpen veszít.

Az evajogszabályok egyik furcsa következménye, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót választó cég mindenképpen adót fizet, ha a már birtokában lévő, vagy ezután befektetésként vásárolt értékpapírt eladja. Ez akkor is így van, ha alacsonyabb áron adja el, mint amilyenen vette, tehát az árfolyamon nem nyeresége, hanem vesztesége lett.

Az evatörvény szerint ugyanis az adó a teljes bevétel 15 százaléka, márpedig az eladáskor befolyó pénz mindenképpen bevétel, akkor is, ha az árfolyamesés miatt valójában veszteség képződik.
Vegyük például, hogy van egy egymillió forintos értékpapírcsomagja az evás cégnek (tőzsdei részvény, tőzsdén kívüli, befektetési alap vagy állampapír). Mondjuk az eladáskor százezer forint árfolyamnyereség realizálódik, tehát az evás 1,1 millió forintos bevételt kénytelen elszámolni, s ez után kell megfizetnie a 15 százalékos evaadót, azaz 165 ezer forintot. Ez esetben 65 ezer forintot veszít. Más társaság csak a százezer forint árfolyamnyereség után fizet 20 százalékos forrásadót. (Magánszemélyeknél ráadásul az idei évtől nullaszázalékos az adókulcs.) Duplán veszít viszont az evás, ha a papír ára csökken. Például hirtelen a felére esik, s a befektető, mentve a menthetőt, kénytelen eladni részvényét. Akkor a félmilliós árfolyamvesztesége mellé még 75 ezer forintot is kidob az ablakon. A maradék, az eladásból visszajövő másik félmilliónak ugyanis ennyi a fizetendő evaadója, hiszen az a cég bevételének számít. Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke épp ezért nem javasolja az evásoknak, hogy értékesítsék – a vállalkozásuk gyarapítása érdekében – előzőleg vásárolt értékpapírjaikat, újak vásárlásától pedig óva int. Legalábbis addig, amíg a törvényt nem módosítják.

A másik evás probléma a tavalyi teljesítésről idén kibocsátott számla kezelése. (Magyar Hírlap, 2002. január 20.) Itt igen színes a kép, attól függően, milyen volt tavaly a vállalkozási forma. A kettős könyvvezetéses cégeknél például a törvény az áfa nélküli nettó bevételt adóztatja duplán, azaz tavaly is, idén is. A korábban egyszeres könyvvezetésű, valamint a tavaly még egyéni vállalkozó, ma már evás vállalkozóknál pedig fordított a helyzet. Ők nem a nettó bevétel, hanem az áfa után adóznak kétszer, a februárban esedékes tavalyi áfa-bevalláskor a teljes áfát (25 százalék) vissza kell fizetniük, idén pedig az áfával növelt bevétel adózik 15 százalékkal. Az már igazán az “apróságok” közé tartozik, hogy a tavaly kiszámlázott, de csak idén megkapott bevétel is kétszer adózik, vagy ha az evás meg sem kapta, akkor is kell utána adót fizetni.

A helyi adóval viszont akár jól is járhat az evás, ha “ügyesen” tölti ki a nyomtatványt, vagy májusig nem változik a törvény. Elvileg ugyanis nyilatkozhat az adóbevalláson, hogy ő az új adónemet választotta, de nem érdemes – mondta Zara László. Ha beixeli a megfelelő rubrikát, akkor az evaalap fele után vetik ki rá a helyi iparűzési adót. Ha nem választja ezt, akkor viszont nem is kell fizetnie semmit – állítja az elnök.
[Magyar Hírlap]

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.