Belföld

Pert indít a Matáv a távközlési alap ellen?

A Matáv akkor sem szünteti meg szociális díjcsomagját, ha a távközlési piac cégei nem fizetik be határidőre a távközlési alapba a rájuk eső részt. A február elsején esedékes, átlagosan kétszázalékos díjemelés mellett nem is kíván nagyobb drágítást végrehajtani. Az alapot azonban várhatóan beperli, ha nem kapja vissza az őt megillető részt, amely azt a veszteséget pótolja, amit a szociális csomagok kedvezményei miatt szenved el.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban tárgyalt szerdán több olyan távközlési szolgáltató, amely nem ért egyet az Egyetemes Távközlési Támogatási Alap (ETTA) szabályozásával – írja a Népszabadság. A piac érintett cégei javaslatcsomagot fogalmaztak meg, amelyben a hírközlési törvény soron kívüli módosítását indítványozzák. Az ETTA létrehozásáról január elején döntött a kormány. A hírközlési törvény szerint az alapba a távközlési piac összes szereplőjének fizetnie kell. Az így összegyűlő mintegy tízmilliárd forintból finanszírozzák azt a veszteséget, amely a szociálisan rászorulóknak nyújtott szolgáltatások miatt keletkezik a volt koncessziós (jelenleg jelentős piaci erővel bíró) társaságoknál, így például a Matávnál, az Emitelnél, a Monortelnél és a Hungarotelnél. Az alap tehát a kisfogyasztói, hatósági áras, illetve kedvezményes díjcsomagok miatti árbevételkiesést ellensúlyozza. Ezek a csomagok elsősorban azoknak készültek, akik nem telefonálnak sokat, viszont elérhetők szeretnének maradni. Jellemző rájuk, hogy nem túl magas a havi előfizetési díjuk, viszont ha adott hívásmennyiséget túllépnek, a Matávnál például pluszdíjat kell fizetniük, ami háromszoros percdíjat jelent. A Matáv ügyfeleinek mintegy 25 százaléka, azaz közel hatszázezer telefontulajdonos fizet elő a Minimál-díjcsomagra.

Az alap feltöltéséről hetek óta vita folyik, ugyanis az alternatív távközlési társaságok, a kábel-, illetve az internetszolgáltatók szerint alaptalanul és irreálisan sokat kell befizetniük, miközben semmit sem kapnak vissza. Ráadásul a rendszer a volt monopolszolgáltatóknak nyújt állami támogatást. Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy cége eleget tesz befizetési kötelezettségének, ám ha a társaság, illetve más helyi szolgáltatók nem kapják meg az őket megillető összeget, a kétoldalú szerződések érvényüket veszíthetik, és végső esetben megszűnhetnek a szociális csomagok. Bölcskei Imre, a Matáv szabályozói ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: a Matáv befizeti a rá eső részt, azonban azt is elvárja, hogy a visszafizetés is teljesüljön. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy beperlik a távközlési alapot. Hozzátette: a társaság nem szünteti meg a szociális csomagokat, és február elsejétől csupán az előre bejelentett, átlagosan kétszázalékos áremelést hajtja végre. Ráadásul a díjcsomagokra vonatkozó szerződések felmondási ideje legalább egy év.

Az alap feltöltéséből az alternatív, internet- és kábelszolgáltatókra nagyjából kétmilliárd forint jut, a legnagyobb befizetők pedig a mobiltársaságok és a Matáv lesznek. A Matáv és a Westel például együttesen közel hatmilliárd forintot fizet.
[Népszabadság]

Ajánlott videó

Olvasói sztorik