A szerződést magyar részről aláíró Németh Imre földművelési miniszter lapunknak Pekingben elmondta, hogy az egyébként sem nagyméretű külkereskedelmi forgalomból a mezőgazdaság mintegy 16 millió dollárral részesül, s importunk meghaladja az exportunkat. A miniszter tárgyalásokat folytatott a kínai állami minőségvédelmi hatóságnál, amely engedélyezi többek között a mezőgazdasági termékek behozatalát. Sikerült olyan megállapodásokat elérni, amelyek lehetővé teszik a magyar kacsa- és libaexport másfél éve húzódó engedélyezését.
A külkereskedelem szabályozásában nagy változások mentek és mennek végbe, miután Kína belépett a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO). A világ sok pontján veszik keserűen tudomásul, hogy az új keretek nemcsak a kínai exportot regulázzák, hanem az importot is, s a kínaiak ezt nagyon is komolyan veszik. Ugyanakkor az átalakulás nagyon sok bizonytalanságot és esetlegességet hozott magával, ami nagyon érzékenyen érintheti azokat az országokat, amelyek aránylag kevés terméket exportálnak, kis mennyiségben. Magyarország ebbe a körbe tartozik. Németh szerint a kínaiak érdeklődést mutattak magyar növényi szaporítóanyagok vásárlására, magyar cseresznye és málna, valamint szárazságtűrő fűfélék telepítésére. Szintén érdekli őket a magyar léalma, amelynek savtartalma magasabb, mint az ittenieké. A miniszter szerint a mezőgazdasági kereskedelmi forgalom a két ország között egy-két éven belül megtöbbszörözhető.
2003-ra mintegy 70 agrárstatisztikai adatgyűjtést kezdeményezett a Központi Statisztikai Hivatal. Várhatóan új adatgyűjtés lesz a 2003-as gazdaságszerkezeti összeírás. Az adatfelvételt az EU ilyen összeírására vonatkozó szabályok alapján végzik. A mintavételes adatgyűjtést 2003 november-decemberében szeretnék végrehajtani az agrárstatisztikusok. Ebben az összeírásban nagyobb hangsúlyt kap majd a zöldségtermelés és a környezeti elemek megfigyelése. Az öszszeíráshoz, amely 1,2 milliárd forintba kerülne, még nincs meg a fedezet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
