Belföld

Banki kamatok – merre tovább, betétesek?

A banki betéteket egyre-másra szállítják alább a kereskedelmi bankok, a forint stabilitása már a múlté, és egyes vélemények szerint az MNB most már az alapkamat emelésén töri a fejét.

A magyar forint piacának leglátványosabb napjain vagyunk túl a csúszó leértékelés 2001 tavaszi megszüntetése óta. A napilapok gazdasági rovataiból a címlapra lépett a jegybank, megosztva mind a politikai életet, mind az értékpapír- és pénzpiacok szereplőit.

Pillantsunk vissza!

 

A Magyar Nemzeti Bank 2002-ben két lépcsőben 9,5 százalékra emelt kamatszintje júliustól novemberig tartotta magát, majd novemberben és decemberben – nem utolsósorban az Egyesült Államok, illetve Európa több országában, illetve magában az Eurózónában meglépett kamatvágások hatására 8,5 százalékra apadt.
Mindeközben a külföldi befektetőknek vonzó célpontnak ígérkezett a magyar valuta, mivel a nyomott nyugat-európai és amerikai kamatszintekhez képest erőteljes prémiumot biztosíthattak számukra a forintkamatok. A forint felértékelődését vonta maga után az államkötvényekbe ömlő külföldi tőke is, mely további keresletet támasztott a forint iránt, ám a mélyütést a megjelenő spekulációs tőke vitte be.
Az MNB Monetáris Tanácsa által a január 14-ei ülésén váratlanul helybenhagyott alapkamat volt az utolsó ösztönző lökés a spekulánsoknak. Drasztikus mennyiségű eurót adtak el forintért, ami a sáv széléhez közelítette, majd oda is szegezte a magyar fizetőeszközt. Az MNB, kötelezettségének eleget téve, interveniálni kényszerült, majd két egymást követő váratlan, végeredményben kétszáz bázispontos kamatvágással vetett véget a spekuláció első fordulójának, az alapkamatot jelenlegi, 6,5 százalékos szintre szállítva.  

Mit kellett volna tenni?

Abban megegyeznek a piaci szereplők, hogy a jegybank merev politikája jelentős tényező volt a helyzet kialakulásában. Több, kisebb őszi kamatcsökkentés megakadályozhatta volna a múlt héten bekövetkezett spekulációs rohamot.

A vadabb eszmefuttatások szerint a jegybank akár a sávszélesítést (kvázi a forint felértékelését) is megkockáztatta volna, ám erre nem került sor. Az erre játszók alaposan megüthették a bokájukat, miután a későn beszállók „drágán” vett forintja hirtelen értéktelenedni kezdett a kamatvágások után.

Nem vonzóak a banki betétek

Az MNB – hírnevének némi csorbulása ellenére – jól járt a piaci intervenciót követően. Azt a körülbelül öt-hatmilliárdnyi eurót, amit a jegybank a forint ellenében vásárolt a sávszél környékén, jelentős haszonnal válthatja vissza. Az elméletet igazolandó, a jegybank múlt hét utolsó napján a centrumtól tíz százalékra (245 forint körüli euróárfolyamon) megkezdte visszavásárolni az intervenciók alkalmával eladott forintot. Mint emlékezetes, az első piaci beavatkozás-sorozatra 234 forint környékén került sor, így az MNB nyeresége végeredményben akár több tízmilliárd forintra is rúghat.

Kellemetlenül érinthetik viszont a megtakarításaikat a banki szektorban fialtató befektetőket a csökkenő kamatok, mivel a bankok a jelentősen mérséklődő alapkamat nyomán az infláció alatti szintre mérsékelik a betétállományra fizetett kamatszintet. A lakossági hitelek kamatának csökkenése ugyanakkor nem követi majd hasonló ütemben a betétek hozamainak mérséklődését (igaz, erre is van már példa: az FHB bejelentette, hogy hozzávetőleg százötven bázisponttal lejjebb viszi nem támogatott hiteleinek alapkamatát).

Mélyben a kötvényhozamok 

Nem jártak jól azok, akik megtartották forintpozícióikat. A bankközi egynapos piacon mindössze 3,5 százalék körüli (tehát jóval infláció alatti) szinten tudják elhelyezni befektetéseiket, az állampapírpiacon pedig a kamatvágások már beépültek a rövid lejáratú papírok rekordmélységbe zuhanó árfolyamaiba (a keddi diszkont kincstárjegy aukción például mindössze 5,65 százalék volt az átlaghozam). Az MNB második kamatcsökkentését követően a kéthetes betét eddig korlátlan rendelkezésre állását is felfüggesztette, így a keddi tenderre mindössze százmilliárd forint értékben hirdettek ajánlatot. A fix hozamú betéti tender így is közel hatszoros túljegyzés mellett zajlott.  

Most jön a kamatemelés?

A jegybank helyzete a kamatvágások után sem sokat javult. Túl sokáig nem tarthatja a jelenlegi kamatszintet, hiszen az hosszabb távon a hitelezés fellendüléséhez vezethet, ez pedig a fogyasztás felpörgése folytán inflációs veszélyt okozhat.

Piaci vélemények szerint a kamatvágások eloltották ugyan az alakulófélben lévő tüzet, de a befektetők ezentúl sem ülhetnek babérjaikon – ahogy a központi bank sem. Az elemzők akár a közeljövőben is elképzelhetőnek tartják az alapkamat korrekcióját, minimum ötven bázispontos emeléssel. Azt mindenesetre biztosra lehet venni, hogy az eddig viszonylag stabil forintárfolyamnak viszonylag hosszú időre búcsút mondhatunk.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.