A magyar forint piacának leglátványosabb napjain vagyunk túl a csúszó leértékelés 2001 tavaszi megszüntetése óta. A napilapok gazdasági rovataiból a címlapra lépett a jegybank, megosztva mind a politikai életet, mind az értékpapír- és pénzpiacok szereplőit.
Pillantsunk vissza!
A Magyar Nemzeti Bank 2002-ben két lépcsőben 9,5 százalékra emelt kamatszintje júliustól novemberig tartotta magát, majd novemberben és decemberben – nem utolsósorban az Egyesült Államok, illetve Európa több országában, illetve magában az Eurózónában meglépett kamatvágások hatására 8,5 százalékra apadt.
Mindeközben a külföldi befektetőknek vonzó célpontnak ígérkezett a magyar valuta, mivel a nyomott nyugat-európai és amerikai kamatszintekhez képest erőteljes prémiumot biztosíthattak számukra a forintkamatok. A forint felértékelődését vonta maga után az államkötvényekbe ömlő külföldi tőke is, mely további keresletet támasztott a forint iránt, ám a mélyütést a megjelenő spekulációs tőke vitte be.
Az MNB Monetáris Tanácsa által a január 14-ei ülésén váratlanul helybenhagyott alapkamat volt az utolsó ösztönző lökés a spekulánsoknak. Drasztikus mennyiségű eurót adtak el forintért, ami a sáv széléhez közelítette, majd oda is szegezte a magyar fizetőeszközt. Az MNB, kötelezettségének eleget téve, interveniálni kényszerült, majd két egymást követő váratlan, végeredményben kétszáz bázispontos kamatvágással vetett véget a spekuláció első fordulójának, az alapkamatot jelenlegi, 6,5 százalékos szintre szállítva.
Abban megegyeznek a piaci szereplők, hogy a jegybank merev politikája jelentős tényező volt a helyzet kialakulásában. Több, kisebb őszi kamatcsökkentés megakadályozhatta volna a múlt héten bekövetkezett spekulációs rohamot.
A vadabb eszmefuttatások szerint a jegybank akár a sávszélesítést (kvázi a forint felértékelését) is megkockáztatta volna, ám erre nem került sor. Az erre játszók alaposan megüthették a bokájukat, miután a későn beszállók „drágán” vett forintja hirtelen értéktelenedni kezdett a kamatvágások után.
Nem vonzóak a banki betétek
Az MNB – hírnevének némi csorbulása ellenére – jól járt a piaci intervenciót követően. Azt a körülbelül öt-hatmilliárdnyi eurót, amit a jegybank a forint ellenében vásárolt a sávszél környékén, jelentős haszonnal válthatja vissza. Az elméletet igazolandó, a jegybank múlt hét utolsó napján a centrumtól tíz százalékra (245 forint körüli euróárfolyamon) megkezdte visszavásárolni az intervenciók alkalmával eladott forintot. Mint emlékezetes, az első piaci beavatkozás-sorozatra 234 forint környékén került sor, így az MNB nyeresége végeredményben akár több tízmilliárd forintra is rúghat.
Kellemetlenül érinthetik viszont a megtakarításaikat a banki szektorban fialtató befektetőket a csökkenő kamatok, mivel a bankok a jelentősen mérséklődő alapkamat nyomán az infláció alatti szintre mérsékelik a betétállományra fizetett kamatszintet. A lakossági hitelek kamatának csökkenése ugyanakkor nem követi majd hasonló ütemben a betétek hozamainak mérséklődését (igaz, erre is van már példa: az FHB bejelentette, hogy hozzávetőleg százötven bázisponttal lejjebb viszi nem támogatott hiteleinek alapkamatát).
Mélyben a kötvényhozamok
Nem jártak jól azok, akik megtartották forintpozícióikat. A bankközi egynapos piacon mindössze 3,5 százalék körüli (tehát jóval infláció alatti) szinten tudják elhelyezni befektetéseiket, az állampapírpiacon pedig a kamatvágások már beépültek a rövid lejáratú papírok rekordmélységbe zuhanó árfolyamaiba (a keddi diszkont kincstárjegy aukción például mindössze 5,65 százalék volt az átlaghozam). Az MNB második kamatcsökkentését követően a kéthetes betét eddig korlátlan rendelkezésre állását is felfüggesztette, így a keddi tenderre mindössze százmilliárd forint értékben hirdettek ajánlatot. A fix hozamú betéti tender így is közel hatszoros túljegyzés mellett zajlott.
A jegybank helyzete a kamatvágások után sem sokat javult. Túl sokáig nem tarthatja a jelenlegi kamatszintet, hiszen az hosszabb távon a hitelezés fellendüléséhez vezethet, ez pedig a fogyasztás felpörgése folytán inflációs veszélyt okozhat.
Piaci vélemények szerint a kamatvágások eloltották ugyan az alakulófélben lévő tüzet, de a befektetők ezentúl sem ülhetnek babérjaikon – ahogy a központi bank sem. Az elemzők akár a közeljövőben is elképzelhetőnek tartják az alapkamat korrekcióját, minimum ötven bázispontos emeléssel. Azt mindenesetre biztosra lehet venni, hogy az eddig viszonylag stabil forintárfolyamnak viszonylag hosszú időre búcsút mondhatunk.
