Biztosítók Magyarországon – kényelmes gyarapodás

Új módozatokkal nemigen rukkoltak elő tavaly a hazai biztosítótársaságok, és e téren az idén sem várható áttörés. A társaságok biztosra mennek, bevételük pedig stabilan gyarapszik.

Szó sincsen arról, hogy nem is lehetne színesíteni a termékek palettáját, hiszen például az etalonnak tekinthető angolszász piacok kínálatának még csak töredéke érhető el nálunk. Csakhogy a fiatal hazai biztosítási piac még nem érte el a kezdeti komoly felfutási szakasz csúcspontját, így továbbra is inkább mennyiségi, mintsem minőségi célokat kerget.

A társaságok nincsenek rákényszerítve a kínált termékek körének árnyalására. Sokkal inkább az értékesítési csatornák minél hatékonyabb kihasználásán munkálkodnak.

Elkelne a frissítés

A honi piac utolsó nagyobb jelentőségű eseménye a befektetésekhez kötött, unit-linked típusú biztosítások néhány évvel ezelőtti berobbanása volt. (Elsőként az immár ING néven futó Nationale-Nederlanden jelentkezett ezzel a termékkel 1997-ben, ezt követően szinte valamennyi életbiztosító. Ma már az életági díjbevétel 37 százalékát adja). Azóta néhány egészségbiztosítási kezdeményezést leszámítva legfeljebb a jelzáloghitelezési konstrukciókhoz kapcsolt módozatok jelentettek újdonságot.

A lakásvásárlási, illetve felújítási hitelek felfutását néhány társaság úgynevezett hitelfedezeti biztosítások bevezetésével, mások a hitelhez kötelezően kötendő vegyes életbiztosítási módozatokkal igyekeznek kihasználni. Egyes vélemények szerint kétséges ennek az új „árukapcsolásnak” a biztosítási piacra gyakorolt kedvező hatása. Bartha Viktória, az ING termékfejlesztési ügyvezető igazgatója szerint azonban mindenképpen előnyös, hiszen egyfelől növeli és megújítja a lakásbiztosítások állományát (használt lakások vásárlásánál is rendszerint újrakötik a biztosítást), másfelől tovább bővíti a vegyes biztosításokét, ráadásul az átlagosnál magasabb díjú szerződésekkel. (Ez utóbbi, egyik legklasszikusabb életbiztosítási forma egyébként tartja, sőt az utóbbi időben növelte népszerűségét, így jelenleg 56 százalékban részesedik a teljes életági díjbevételből.)

A nem életbiztosításokon belül továbbra is a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások képviselik a legnagyobb (36 százalékos) részarányt, de folyamatosan emelkedik a casco-biztosítások állománya is. Ez utóbbi szerződések száma 2002-ben kiemelkedő (21 százalékos) növekedést mutatott, és a tendencia várhatóan idén is folytatódni fog. Jákfalvi Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító gépjárműbiztosítási osztályvezetője szerint 2003-ban ismét akár 20 százalékkal bővülhet a szerződésállomány, miután mind az új-, mind pedig a használtautó-eladások piacán további fellendülésre lehet számítani.

Csatornák

Az egyes társaságok eltérő módszerekkel próbálnak minél több ügyfelet meghódítani. A klasszikus ügynökhálózat mellett egyre nagyobb teret kapnak a bankfiókok is. Ezt a csatornát a leghatékonyabban az OTP-Garancia Biztosító tudta kiaknázni, amely (a nagyok közül egyedüliként) jóval a piaci átlag fölött, 41 százalékkal tudta növelni bevételeit a múlt év első 9 hónapjában, elsősorban egyszeri díjas életbiztosításainak tömeges értékesítése révén.

Hasonló disztribúciós előnyökkel kezdte meg működését a Magyar Posta két biztosítója idén januárban. Igaz, pusztán a hálózat kiterjedtsége még nem feltétlenül nyújt garanciát a sikerre. A szakma bennfentesei szerint igen komoly stratégiai elkötelezettség és a megfelelő (egyszeri díjas) módozatok kiválasztása szükséges ahhoz, hogy a postahivatalok mai jellegének ismeretében sikeresen lehessen biztosításokat értékesíteni.

A hagyományosabb biztosítások esetében ezzel szemben továbbra is a személyes kapcsolat, illetve egyre inkább a minőségi szempontok kerülnek előtérbe. Az ügyfelek magasabb elvárásait immáron nem a rámenős ügynökök, hanem a nem kevésbé rámenős „pénzügyi tanácsadók” próbálják meg kielégíteni. Például laptopjukon kezelhető „pénzügyi tervező” programmal (ING) vagy kötelezően kitöltendő úgynevezett „tényfeltáró” vagy „pénzügyi tervezési” kérdőívvel igyekeznek testre szabni a szolgáltatásokat (mint például a február 1-jével szintén nevet változtató, Avivaként tevékenykedő Mébit).