Belföld

Rapszodikus a kamatmozgás, drága az intervenció

admin

2003. 01. 16. 15:29

Az MNB 3 milliárdnyi euró vásárlásával avatkozott be a piacon, a sávszél közelében tartva a forintot. Ennek költsége 45 millió euróra rúg. A fő spekuláns a GP Morgan Bank volt.

A forint árfolyamról szóló, politikai felhangokkal dúsított üzengetés a forint elleni spekulációs nyomással egyidejűleg hágott a tetőfokára. Széles Gábor és a munkaadói szervezetek forintárfolyammal kapcsolatos kifogásai és

Peugeot Szlovákiában 

Bár a francia autógyártó döntésének háttere nem ismeretes, a bérterheknek vélhetően igen nagy szerepük volt abban, hogy nem nálunk épít gyárat: a szlovákiai minimálbér a magyarországinál közel 20 ezer forinttal alacsonyabb. Ezzel a különbséggel és 3500 dolgozóval számolva, évente közel egymilliárd forintnak megfelelő koronát spórolhat a francia cég északi szomszédunknál. (A cég 700 millió eurót ruház be, 3500 munkahelyet teremtve ezzel. Mindezt azonban Szlovákiában teszi, noha magyarországi város is versenyben volt az autógyár megépítésének helyszínéért.)  

Járai Zsigmond eltávolításának követelése után szerdán Csillag István gazdasági miniszter a magas bérterhek mellett a túlzottan erős forintnak tulajdonította, hogy a Peugeot választása nem Magyarországra esett. A jegybankelnök csütörtöki nyilatkozatában az MNB ellen indított hadjárat részének nevezte Csillag szavait.

Nézzük a hét eddigi eseményeit! Hétfőn összeült a monetáris tanács, majd úgy döntött: változatlanul hagyja az alapkamatot.  Kedden a Credit Suisse First Boston jegybanki forrásra hivatkozva közölte, hogy a központi bank szerint a forint erősödése elleni intervenció költsége szerény lesz (azt már akkor sejtették a piac szereplői, hogy a lépésre sor kerül). A befektetési bank figyelmeztetett: a központi bank a valósnál jelentéktelenebbnek tünteti fel egy esetleges intervenció költségeit. Járai Zsigmond szerdán délelőtt egy bécsi beruházási tanácskozás keretében kijelentette, hogy jelenleg nincs lehetőség a kamatcsökkentésre.

Járai nyilatkozatával gyakorlatilag egy időben a forint kilépett volna a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávból, azért a jegybank a bankközi devizapiacon a sávszélesítés óta első ízben több alkalommal is interveniált, eurót vásárolt. Akkor nem nyilatkoztak arról, mennyit. Elemzők szerint a két nap alatt (szerda és csütörtök) vásárolt euró teljes összege megközelíti a GDP 5 százalékát, hárommilliárd eurót. A beavatkozás költsége a FigyelőNet értesülése szerint csütörtök délutánig több mint 45 millió euróra rúg.

A sávszélesítés óta

 

A Magyar Nemzeti Bank 2001 szeptemberében szüntette meg a csúszó leértékelést, azt követően, hogy májusban az euróhoz képest az ingadozási sávot plusz-mínusz 2,25 százalékról, plusz-mínusz 15 százalékra bővítette. A sávszélesítést követően a forint gyorsan és jelentősen erősödött (a dollár szemben több mint 20 százalékkal, az euróval szemben ennél kisebb mértékben). A spekuláció hatására a forint az elmúlt hetekben nagymértékben megközelítette a sáv szélét, így a piac a ténylegesnél korábbi időpontban számított az MNB beavatkozására.  

A költségek

A költség abból adódik, hogy a jegybank az intervenció, vagyis az euróvásárlás során forintot bocsát ki, amit a ki kell vonnia a forgalomból. Ha ezt nem tenné, a nemzeti fizetőeszköz a piacon maradna, fogyasztásra vagy beruházásra fordítanák, végül pedig inflációt gerjesztene. Márpedig az intervencióra éppen az árfolyam csökkentése miatt, az infláció féken tartása érdekében volt szükség. Az MNB a kibocsátott nemzeti valutát például kötvénykibocsátással tudja kiszivattyúzni a gazdaságból, ám ehhez a piac által indokoltnál magasabb hozamot kell ígérnie. Ez a hozamrés az intervenció tényleges költsége, amely hosszan tartó és nagyarányú jegybanki beavatkozás esetén igen magas lehet.

Járai csütörtöki nyilatkozata szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a sterilizálás (az intervenció során a piacra áramló és így inflációt gerjesztő forint visszaszívása) összességében nem jár majd többletköltségekkel. Az egyes kamatvágások ugyanis az MNB kéthetes betéteinek kamatkiadásait is csökkentik, illetve mérséklik a korábbi sterilizációs állomány költségeit, így ezek összességében kompenzálhatják egymást.

Inkább legyen infláció?

A kamatcsökkentés után a Credit Agricole Indosuez londoni irodájának feltörekvő piaci tanácsadója úgy vélekedett: a kamatvágással bebizonyosodott, hogy az MNB az árfolyampolitikát teljes mértékben a forinterősödés megfékezésének szentelte, az inflációs célkitűzés pedig a második helyre szorult. A Bank of America térségi stratégája enyhébben fogalmazott. Véleménye szerint a jegybank a sáv védelme és az inflációs célkitűzés tartása között lesz kénytelen egyensúlyozni, egyszerre a kettőt ugyanis igen nehéz megvalósítani. A bizonytalankodás miatt azonban számítani lehet arra, hogy a piaci szereplők továbbra is a célkeresztben fogják tartani a forintsáv erős végét, egészen addig, amíg az MNB nem teszi sokkal világosabbá álláspontját. 

Kamatvágás

Mint ismeretes, szerdán délután a jegybank, óriási meglepetésre 100 bázisponttal, 7,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. (Adatbánya: A jegybanki alapkamat alakulása, 1990-2003) A döntést követően a devizapiacon tovább erősödött a forint, néhány külföldi bank ugyanis már 234,45-234,48 forinton is adott el eurót, megelőlegezve ezzel csütörtöki, további erős spekulációt a forintra. A hírek szerint a forint elleni külföldi spekuláció “vezéralakja” a londoni GP Morgan Bank volt, amely sávszélesítésre spekulálva a csütörtöki piacnyitás előtt 5 perccel 232,90 forinton kínált eurót, a vevő természetesen a Magyar Nemzeti Bank volt.


Az eddigi események tükrében úgy tűnhet, hogy most már bármi megtörténhet. Egy dologban a kormány és jegybank is egyetért: ez pedig az, hogy a forint plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávjának módosítására nem fog sor kerülni.  

Bizonytalan kamatmozgás

A csütörtök reggeli jegybanki sajtótájékoztatón elhangzottak értelmében a jegybank ezentúl sűrűbben nyúl majd a kamatokhoz (volatilis kamatpolitikát folytat). Elemzők szerint nincs kizárva, hogy már hétfőn újabb 100 bázispontos alapkamat-csökkentésre kerülhet sor.


Más források a Monetáris Tanács mai, azaz csütörtöki újbóli összehívásáról tudnak, amelyen akár ismét kamatvágásról dönthetnek. A jegybank szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta a híreket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Celje, 2018. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke (j) és Milan Zver, az SDS európai parlamenti képviselője (b) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én. Szlovéniában június 3-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.