Az MSZP vezetése több, az előrehozott választások lehetőségét mérlegelő forgatókönyvről is tárgyalt. Ám ezek mára lekerültek a napirendről. Ágh Attila politológus szerint az előrehozott választások esélyét a pártban két szempontból mérlegelték. Az egyik, hogy több ország példája bizonyította, az EU-csatlakozás negatív hatásai másfél-két évvel a belépés után tudatosulnak a lakosságban. Ez az elégedetlenségi hullám Magyarországon egybeesne a 2006-os országgyűlési választásokkal.
A másik érvről mind Medgyessy Péter kormányfő, mind Kovács László pártelnök is többször beszélt: ha a Fidesz a belépés során “lebegteti” álláspontját, a kormánynak előrehozott választásokkal kell megszereznie a szükséges parlamenti többséget. Ágh – aki maga is a kormányfő tanácsadói köréhez kötődik – elmondta, a forgatókönyvek napirendről való lekerülésének egyik oka a választók fáradtsága. Az ország épp most jutott túl két nehéz választáson, áprilisban az uniós csatlakozásról kell szavazni, 2004-ben az Európai Parlament képviselőit kell megválasztani, s az sem zárható ki, hogy még a 2006-os önkormányzati választások előtt sor kerül a régiós voksolásra is.
Érvként merült fel az is, hogy Magyarországon precedens nélküli az előrehozott választások kiírása, ami igazán súlyos indokok nélkül megzavarhatja a lakosságot, s ezzel éppen a kívánt hatás ellenkezőjét érnék el.
Az SZDSZ ellenállásán túl a pártvezetésnek azt is számításba kellett vennie, hogy a szocialista frakció, amelynek képviselői négyévnyi biztos pozícióval számoltak, nem fogadta kitörő örömmel a pártvezetés elképzeléseit – fogalmazott Ágh Attila, aki szerint az MSZP közelgő tisztújításán Kovács László pártelnöknek már csak azért sem lesz ellenfele, mert a politikus maga jelölte meg (2004-ben) a hatalomátadás időpontját. A pártban pedig a politikusnak nincs egyetlen komoly kihívója sem, aki vállalná, hogy “rossz tempóban” lépjen színre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
