Belföld

Módosítanák a választási törvényt és az alkotmányt

A rendszerváltás óta több alkalommal felvetődött, ám rendszerint politikai és szakmai viták áldozatává vált az az elképzelés, hogy a szavazók egyfordulós választáson voksoljanak egy kisebb létszámú, esetleg kétkamarás Országgyűlés képviselőire. A reform azért sem valósulhatott meg eddig, mert ahhoz az alkotmányt és a választójogi törvényeket is módosítani kellene – kétharmados parlamenti támogatással.

Néhány napja a belügyminiszter ismertetett hasonló tartalmú választási reformkoncepciót. Úgy tűnik azonban, a megvalósításra most sincs több esély, mint eddig: a koalíció és az ellenzék is megosztott.

A belügyminiszter hét végi nyilatkozatában kijelentette, a demokrácia eljutott oda, hogy a jelenlegi, a győztes pártot “felerősítő” választási rendszert arányosabb mandátumelosztási szisztéma váltsa fel. Lamperth Mónika szerint egyfordulós választás során felálló, kisebb létszámú Országgyűlésre volna szükség, s úgy látja, meg kell vizsgálni az egy-, illetve a kétkamarás parlament kérdését is.

Az előző ciklusban ezt már megtették: a Pokol Béla (FKGP) által vezetett választójogi reformbizottság azonban másfél év után sikertelenül zárta munkáját. Akkor a kétkamarás parlament mellett érvelt az FKGP és az MDF, a szocialisták nem képviseltek egységes álláspontot, a Fidesz és az SZDSZ elutasította az elképzelést, viszont a létszámcsökkentéssel egyetértettek. A kétkamarás parlament ötletével Medgyessy Péter a választási kampányban állt elő. Szerinte úgy kellene módosítani az alkotmányt, hogy a jelenlegi 386 képviselőnél kevesebb üljön majd – az alsó- és a felsőházban összesen. Felvetette, hogy a civil szféra, az egyházak, a régiók, a kisebbségek és a szakszervezetek képviselőinek is helyet kellene biztosítani a parlamentben. Néhány hete Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság elnöke javasolt hasonló változtatásokat a választójogi törvényeken.

Ilyen előzményeket követően fogalmazta meg választójogi reformjavaslatait Lamperth Mónika, amelyek megvalósításához a pártok között nagyfokú egyetértésre van szükség, hiszen kétharmados törvényt kell hozzá módosítani.

Kovács László, az MSZP elnöke a Népszabadság kérdésére elmondta: egyetért a belügyminiszterrel abban, hogy az egyfordulós, a választók akaratát a legpontosabban tükröző választási rendszer a pártlisták és az egyéni választókerületek kombinációjával megfelel az arányosság és a takarékosság követelményének. A kétkamarás parlamentről úgy vélekedett: vannak mellette és ellene szóló érvek, így bevezetése alapos mérlegelést igényel.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik