Ősz óta szinte folyamatos kamatspekulációk mozgatják a piacot, és az állampapírokkal kereskedők a makromutatók ellenében a jegybank lépéseire koncentrálnak. A novemberi, illetve decemberi 50-50 bázispontos, rég várt kamatvágást azonban ezúttal újfent csalódást követte: a Monetáris Tanács hétfői ülésén a legalább fél százalékpont mértékű várakozásokkal ellentétben maradt a 8,5 százalékos alapkamat.
Ezek után már azt is merészség lenne kijelenteni, hogy az MNB következő, január 27-én esedékes ülésén biztosan a monetáris szigor lazításáról döntenek majd. Holott a referenciahozamok szintjébe máris beépült egy további 50-100 bázispontos csökkenés, és a közeljövőben várhatóan csak folytatódik a hozamok lemorzsolódása.
Kelendőek a hosszú lejáratú kötvények
A decemberre jellemző visszafogott érdeklődés és ingadozó hozamok után január határozott élénkülést hozott a diszkont kincstárjegy és államkötvény-aukciókon. Az év első hetében jelentős vételi szándékkal tértek vissza a befektetők, így az Államadósság-kezelő Központ tovább növelte az amúgy is tekintélyesnek számító kibocsátásra váró mennyiséget.
A hároméves államkötvényre több mint 170 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, ez minden idők második legnagyobb értéke. Kelendőnek bizonyul a leghosszabb lejáratú magyar papír is: a tizenöt éves kötvény esetében is jelentős volt a túljegyzés.
|
Referenciahozamok |
3 hó |
6 hó |
12 hó |
3 év |
5 év |
10 év |
15 év | ||
|
november 14. |
9,45% |
9,46% |
9,43% |
8,55% |
7,64% |
6,83% |
6,73% | ||
|
december 13. |
8,20% |
8,15% |
7,87% |
7,40% |
7,00% |
6,45% |
6,44% | ||
|
december 31. |
7,91% |
7,67% |
7,45% |
7,30% |
6,91% |
6,46% |
6,42% | ||
|
január 2. |
7,88% |
7,68% |
7,49% |
7,29% |
6,88% |
6,43% |
6,43% | ||
|
január 14. |
7,67% |
7,43% |
7,21% |
7,01% |
6,64% |
6,34% |
6,31% | ||
A másodpiacon decemberben erős esést mutattak a referenciahozamok, idén pedig lassabb, de folyamatos csökkenést. A legrövidebb lejárathoz már bőven nyolc százalék alatti hozam párosult. November közepe óta, a 100 bázisponttal csökkenő alapkamat mellett 150-180 bázisponttal csökkentek az éven belüli lejáratokhoz tartozó referenciahozamok, míg a legtávolabbi kifutáson is 40 bázisponttal került lejjebb a hozamszint.
Múlt és jövő
Az infláció tavaly a terveknek megfelelően alakult: az éves 5,5 százalékos árszínvonal-emelkedés a jegybanki cél határát súrolta A ma reggel nyilvánosságra hozott decemberi fogyasztói árindex ugyanakkor messzemenően jobb a várakozásoknál. Havi szinten mindössze 0,1 százalékos volt, a december/decemberi ráta pedig a novemberivel azonos, 4,8 százalékos szinten állapodott meg (szemben az átlagosan 5,1 százalékos elemzői várakozásokkal). A 2003-ra kitűzött 4,5 százalékos átlagos éves infláció ezzel szemben egyelőre irreálisnak tűnik (piaci berkekben 5 százalék fölé várják a mutatót), és a Pénzügyminisztérium által bejelentett 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány tervét is kétkedéssel fogadják az elemzők.
A hozamok folyamatos hanyatlásával egyidejűleg mit sem gyengül a hazai valuta. A forint január második hetében elérte az MNB által meghatározott sávszélt, sőt „technikai hibából adódóan” át is lépte a tizenöt százalékos elmozdulási limitet. A jegybank ugyan tagadja, hogy eurót kellett volna vásárolnia, ám az intervenció kényszere most már tényleg minden pillanatban beköszönhet. (Ezen felül is forró hetei voltak Járai Zsigmond jegybankelnöknek, miután a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége lemondásra szólította fel.)
Ahhoz, hogy a forint végre elmozdulhasson a sáv széléről, neves külföldi elemzők szerint a jegybanki alapkamatnak legalább 100-150 bázisponttal kell ebben az évben csökkennie. Az MNB ugyanakkor kétszeres nyomás alatt áll az utóbbi időben, a forint gyengüléséért szurkoló exportőrök (illetve a túlzottnak tartott reálkamatok miatt aggódó elemzők) hangja, valamint a drasztikus államháztartási deficit nyomán fenyegetve érzett inflációs célkitűzés között.
Ez következik
A közeljövőben megjelenő, erősebb hatású magyar makromutatók
Január 20.: véglegesített novemberi folyó fizetési mérleg
Január 27: MNB Monetáris Tanács – kamatdöntés
Január 31.: decemberi termelői árindex
Február 5.: előzetes decemberi folyó fizetési mérleg
Február 14.: januári fogyasztói árindex
Az infláció kedvező alakulásával ellentétben a folyó fizetési mérleg hiánya újra jelentősen nagyobb lett az elemzői konszenzusnál, igaz, a múltbeli „gyakorlat” alapján ez már csak kisebb meglepetést okozott. A novemberi előzetes adatok alapján számított közel félmilliárd eurós deficit a másfélszerese volt a piaci várakozások átlagának.
Ezzel párhuzamosan aggasztóan magasra ugrott az államháztartás hiánya is: a GDP-arányos deficit 9,4 százalékot tett ki, a legutóbbi kormányzati becsléseknél is magasabb volt. Mindazonáltal ezek a makromutatók most kevéssé befolyásolják a pénz- és állampapírpiaci szereplőket, és egy jó ideig még az MNB lépései maradnak a befektetők és spekulánsok figyelmének homlokterében.
