Belföld

Forintos kérdések – meddig marad a szigor?

admin
admin

2003. 01. 15. 12:51

Újabban az MNB-é és a spekulánsoké a főszerep a forint és az állampapírok piacán. A nem csituló kamatvárakozások közepette sosem látott mélységbe estek az állampapírhozamok.

Ősz óta szinte folyamatos kamatspekulációk mozgatják a piacot, és az állampapírokkal kereskedők a makromutatók ellenében a jegybank lépéseire koncentrálnak. A novemberi, illetve decemberi 50-50 bázispontos, rég várt kamatvágást azonban ezúttal újfent csalódást követte: a Monetáris Tanács hétfői ülésén a legalább fél százalékpont mértékű várakozásokkal ellentétben maradt a 8,5 százalékos alapkamat.

Ezek után már azt is merészség lenne kijelenteni, hogy az MNB következő, január 27-én esedékes ülésén biztosan a monetáris szigor lazításáról döntenek majd. Holott a referenciahozamok szintjébe máris beépült egy további 50-100 bázispontos csökkenés, és a közeljövőben várhatóan csak folytatódik a hozamok lemorzsolódása.

Kelendőek a hosszú lejáratú kötvények

A decemberre jellemző visszafogott érdeklődés és ingadozó hozamok után január határozott élénkülést hozott a diszkont kincstárjegy és államkötvény-aukciókon. Az év első hetében jelentős vételi szándékkal tértek vissza a befektetők, így az Államadósság-kezelő Központ tovább növelte az amúgy is tekintélyesnek számító kibocsátásra váró mennyiséget.

A hároméves államkötvényre több mint 170 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, ez minden idők második legnagyobb értéke. Kelendőnek bizonyul a leghosszabb lejáratú magyar papír is: a tizenöt éves kötvény esetében is jelentős volt a túljegyzés.








Referenciahozamok
3 hó
6 hó
12 hó
3 év
5 év
10 év
15 év
november 14.
9,45%
9,46%
9,43%
8,55%
7,64%
6,83%
6,73%
december 13.
8,20%
8,15%
7,87%
7,40%
7,00%
6,45%
6,44%
december 31.
7,91%
7,67%
7,45%
7,30%
6,91%
6,46%
6,42%
január 2.
7,88%
7,68%
7,49%
7,29%
6,88%
6,43%
6,43%
január 14.
7,67%
7,43%
7,21%
7,01%
6,64%
6,34%
6,31%


A másodpiacon decemberben erős esést mutattak a referenciahozamok, idén pedig lassabb, de folyamatos csökkenést. A legrövidebb lejárathoz már bőven nyolc százalék alatti hozam párosult. November közepe óta, a 100 bázisponttal csökkenő alapkamat mellett 150-180 bázisponttal csökkentek az éven belüli lejáratokhoz tartozó referenciahozamok, míg a legtávolabbi kifutáson is 40 bázisponttal került lejjebb a hozamszint.

Múlt és jövő 

Az infláció tavaly a terveknek megfelelően alakult: az éves 5,5 százalékos árszínvonal-emelkedés a jegybanki cél határát súrolta A ma reggel nyilvánosságra hozott decemberi fogyasztói árindex ugyanakkor messzemenően jobb a várakozásoknál. Havi szinten mindössze 0,1 százalékos volt, a december/decemberi ráta pedig a novemberivel azonos, 4,8 százalékos szinten állapodott meg (szemben az átlagosan 5,1 százalékos elemzői várakozásokkal). A 2003-ra kitűzött 4,5 százalékos átlagos éves infláció ezzel szemben egyelőre irreálisnak tűnik (piaci berkekben 5 százalék fölé várják a mutatót), és a Pénzügyminisztérium által bejelentett 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány tervét is kétkedéssel fogadják az elemzők. 

Pénzkérdés


A hozamok folyamatos hanyatlásával egyidejűleg mit sem gyengül a hazai valuta. A forint január második hetében elérte az MNB által meghatározott sávszélt, sőt „technikai hibából adódóan” át is lépte a tizenöt százalékos elmozdulási limitet. A jegybank ugyan tagadja, hogy eurót kellett volna vásárolnia, ám az intervenció kényszere most már tényleg minden pillanatban beköszönhet. (Ezen felül is forró hetei voltak Járai Zsigmond jegybankelnöknek, miután a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége lemondásra szólította fel.)

Ahhoz, hogy a forint végre elmozdulhasson a sáv széléről, neves külföldi elemzők szerint a jegybanki alapkamatnak legalább 100-150 bázisponttal kell ebben az évben csökkennie. Az MNB ugyanakkor kétszeres nyomás alatt áll az utóbbi időben, a forint gyengüléséért szurkoló exportőrök (illetve a túlzottnak tartott reálkamatok miatt aggódó elemzők) hangja, valamint a drasztikus államháztartási deficit nyomán fenyegetve érzett inflációs célkitűzés között.

Ez következik 

A közeljövőben megjelenő, erősebb hatású magyar makromutatók
Január 20.: véglegesített novemberi folyó fizetési mérleg
Január 27: MNB Monetáris Tanács – kamatdöntés
Január 31.: decemberi termelői árindex
Február 5.: előzetes decemberi folyó fizetési mérleg
Február 14.: januári fogyasztói árindex  

Makromutatók: rosszak, de közömbösek


Az infláció kedvező alakulásával ellentétben a folyó fizetési mérleg hiánya újra jelentősen nagyobb lett az elemzői konszenzusnál, igaz, a múltbeli „gyakorlat” alapján ez már csak kisebb meglepetést okozott. A novemberi előzetes adatok alapján számított közel félmilliárd eurós deficit a másfélszerese volt a piaci várakozások átlagának.

Ezzel párhuzamosan aggasztóan magasra ugrott az államháztartás hiánya is: a GDP-arányos deficit 9,4 százalékot tett ki, a legutóbbi kormányzati becsléseknél is magasabb volt. Mindazonáltal ezek a makromutatók most kevéssé befolyásolják a pénz- és állampapírpiaci szereplőket, és egy jó ideig még az MNB lépései maradnak a befektetők és spekulánsok figyelmének homlokterében.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.