Belföld

Áremelések – drága, meleg, fény!

Az inflációt meghaladó mértékben emelkedik a gáz és a villamos energia ára. A gáz esetében az infláció feletti áremelést kompenzálni ígéri a tárca. Szakértők szerint a villanyár emelése elkerülhető lett volna.

Hosszas huzavona, egy karácsonyi halasztás után a kormány végül rászánta magát az áram- és gázdíjak emelésére (valamint az autópályadíjakéra, ez azonban e cikknek nem témája). A intézkedés
Áremelések – drága, meleg, fény! 1

értelmében május 15-étől a lakossági fogyasztók körében 12 százalékkal emelkedik a gáz ára, míg a nappali áram ára február 1-jétől kilowattóránként 7,7 százalékkal, az éjszakai kedvezményes áramtarifa 13,7 százalékkal emelkedik. A kormány számításai szerint 200-400 forintos többletterhet jelent havonta a villamos energia árának emelkedése.

Az emelkedés üteme mindkét esetben drasztikus. A GKI Energiakutató Kft. szakemberei korábban az 5 százalékos várható 2003-as inflációt 2-3 százalékkal meghaladó energiaár-emelkedésre számítottak; vagyis a villany 7 és a földgáz 9 százalékos drágulását prognosztizálták.

A Mol árfolyamának persze igen jót tett a kormány döntése, a pozitív trend a jelek szerint a hétfői kereskedési napon is folytatódik. A cég közleményben üdvözölte „a jelenlegi gáztörvényben foglalt árképzési elvek betartását”. A menedzsment vélekedése szerint az emelés mértéke és időpontja ugyanakkor nem teszi lehetővé a megnövekedett importárak fedezését, az új gáztörvény tervezete azonban véglegesen érvényesítheti a piaci szabályokat.

 Gáztörvénytervezet

A kormány pénteki ülésén döntött a közeljövőben a támogatási rendszerrel is kiegészülő földgáztörvény elfogadásáról. A támogatási rendszerről egyelőre csupán annyit tudni, hogy az árkiegészítésre rendelkezésre álló 40 milliárdot a Magyarországon bányászott gáz kitermelési költségének és az importált földgáz árának különbözetéből (bányajáradék) fedeznék. Jelenleg az úgynevezett nagyfogyasztóknak sokkal többet kell fizetniük a gázért, mint a kisebbeknek és a lakosságnak. Az új törvény szerint a gázárak képzésénél egységesen az importárat vennék figyelembe, vagyis megszűnne a jelenlegi kettős árképzés. A törvény szerint 2004-től a magyar gázpiac több mint 41 százaléka lenne liberalizált, vagyis a nagyfogyasztók számára tennék lehetővé a szolgáltatóválasztást, hasonlóan az egyelőre sehogy sem működő árampiaci liberóhoz. 2004-től megszűnnének ugyanakkor a gázmonopóliumok, és elválasztanák a földgázkereskedelmet a földgáz-vezetékrendszer használatától. Ennek alapján a földgáz behozatalával, kereskedelmével, vezetékek és gáztárolók létesítésével bármelyik, engedéllyel rendelkező piaci szereplő foglalkozhat. Az EU-konform piacnyitás sikere azonban kétséges, főleg a felemásra sikerült telekommunikációs és árampiac tapasztalatai alapján. 

Kompenzáció – kidolgozás alatt

A lakosság Molban nem tulajdonos többsége persze a fejéhez kapott. A gazdasági tárca a politikai reakciók következtében is egyre paprikásabb hangulat miatt kedvezményeket kíván a rendszerbe építeni, legalábbis ami a gáz árát érinti. A 40 milliárdos alap a kormány ígérete szerint lehetővé teszi, hogy a lakosság túlnyomó többsége a következő fűtési szezonban jóval 10 százalék alatti díjemeléssel szembesüljön. Pontos számokkal sem a kormányszóvivő, sem a gazdasági tárca nem szolgált, az egyik kereskedelmi rádióban az előbbi azonban kijelentette, hogy a drágulás nem haladja meg jelentősen az inflációt.

A támogatási rendszert a tárca úgy szeretné megalkotni, hogy csak a valóban rászorultak kaphassanak kompenzációt. Ezt a GKM szerint úgy lehet megoldani, ha a fogyasztást veszik alapul. Ezzel ugyanis – érvel a tárca – “a palotákban lakókat ki lehetne szűrni a rendszerből”.

Mint ismeretes, az előző kormány nem tartotta be a korábban lefektetett árszabályozási rendet, ami a Mol esetében azt jelentette, hogy bár a gázüzletág az utóbbi elszámolási időszakban ugyan nyereséges volt, az infrastruktúra karbantartására és fejlesztésre viszont nem jutott pénz.

Áramár – elkerülhető emelés

A politikai döntéssel irreálisan alacsonyan tartott áramár miatt 2001-ben a költségvetés, így közvetetten az összes áramfogyasztó támogatására szorult a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. A cég sajtóirodájának vezetője, Müller Mihály szerint a mostani kormánydöntés – bár az új nagykereskedelemi árakat hivatalosan még nem ismerik,- feltehetően kedvezőbb helyzetbe hozza a céget, ez azonban sem a folyó veszteségek megszüntetésére, sem az elmúlt évek árképzéséből adódó veszteségek felszámolásához nem elég. 2001-ben 32 milliárd forintot juttattak a büdzséből az MVM-nek. Az ÁPV Rt.2002-es üzleti tervében ugyan szerepelt újabb tőkejuttatás, a 2002-es központi költségvetésben azonban nem, így a cég nem jutott hozzá a  veszteségeit fedező összeghez. A cég ezért a kormányfőhöz fordult, hogy az állam térítse meg a cégnek a bevételkiesést.


Pontos számokkal a miniszteri rendelet e heti megjelenése után szolgál majd a cég. (A Magyar Villamos Művek havi vesztesége 4 milliárd forint, és az ebből felhalmozott deficit mára 70 milliárd forintra nőtt, amit  – a veszteség okozójának, a politikai döntéssel alacsonyan tartott ár elrendelőjének, a kormánynak kell kipótolnia.)


Áremelések – drága, meleg, fény! 2

A nagyfogyasztók is elégedetlenek


Druckner György, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) főtitkára azt állítja: amennyiben valós piacnyitás lett volna január 1-jén, nem kellett volna változnia az áram végfogyasztói árának. Szerinte vitatható a lakossági áremelés mértékének jogossága is. Az MVM árrése ugyanis nem feltétlenül a végfogyasztói ár alacsony szintje miatt kicsi, hanem inkább egyes költségelemek túlzott elismerésére utal.

Nemcsak a háztartások elégedetlenek az áramáremelések miatt, hanem a nagyfogyasztók is. Druckner szerint eltúlzott mértékű a rájuk vonatkozó 14 százalékos áremelés, és több nagy céget nehéz pénzügyi helyzetbe hoz a következő időszakban. Az áremelés mértéke alighanem arra serkenti a nagyfogyasztókat, hogy megpróbáljanak élni a szabad piac lehetőségeivel, ezek azonban egyelőre korlátozottak. Ha elvileg marad is a szabad piac, jótékony hatása a nyitás korlátozottsága, az átállás bonyodalmai miatt inkább csak az év második felében érvényesülhet.
Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Újabb zűrös ügy az államtitkár körül

Előbb a saját könyvét feltupírozva kapott 10 milliót a közszolgálati egyetemtől, most meg a minisztérium ítélt meg 36 millió forintot az általa vezetett kutatócsoportnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.