A tervek szerint Svédországban szeptember 14-én tartják meg a népszavazást az euró-csatlakozásról. Az ország közvéleménye igencsak megosztott, részben a stabilitási és növekedési paktum követelményei, részben pedig a szemük előtt zajló rémes német példa miatt. (Mint ismeretes, a németeknek komoly gondot okoz teljesíteni a költségvetési hiánynak az euróövezetben előírt maximum 3 százalékos szintjét. A kiadások megnyirbálása helyett a német kormány a lakosság körében igen népszerűtlen intézkedést választott: súlyosbította az adóterheket, s ezzel alaposan felkorbácsolta az amúgy sem nyugodt kedélyeket.)
A németországi helyzet Svédországban az euróellenzők táborának malmára hajtotta a vizet. Igaz, viszont, hogy a másik tábor az eurónak a dollárral szembeni erősödésével érvelhet.
Az Európai Bizottság elismerte Svédország erőfeszítéseit a kamatlábak és az infláció szinten tartásáért, ugyanakkor emlékeztet, hogy a svéd koronának legalább két éven át stabilitást kellene bizonyítania az euróval szemben. Ezalatt a két esztendő alatt a svéd korona árfolyamának az euróval szembeni átlagparitás szintjétől bármely irányba csupán legfeljebb 15 százalékos kilengést szabad produkálnia. Ez jelenleg szinte teljesíthetetlen feladatnak tűnik.
Az EU-nak azonban módjában áll eltekinteni ettől a szabálytól, s a svédek éppen ebben bíznak, méghozzá valószínűleg nem megalapozatlanul. Jelentésében ugyanis a bizottság nagyra értékelte és “a kiegyensúlyozott, többletorientált költségvetést szorgalmazó uniós szabályokkal összhangban lévőnek” találta a következő két évre elkészített svéd költségvetési tervezetet. Minősítése szerint Svédországnak még akkor is sikerül megfelelnie az EU követelményeinek, ha a gazdasági növekedés és a költségvetés mérlege nem éri el a svéd kormány előrejelzésében meghatározott mutatót.
[euro.hu]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
