Belföld

Hozamelőnyszabályok – térfélcsere?

A forintbefektetések komparatív előnye nem tarthat örökké. Számos jel mutat arra, hogy nem csak egy irány létezik: a külföldi részvények és kötvények ideje is eljöhet még.

Az elmúlt években (különösen 2002-ben) nagy valószínűséggel rosszul járt az, aki nemzetközi részvényekbe, kötvényekbe fektető befektetési alapba invesztált, vagy esetleg közvetlenül vásárolt külföldi részvényt, kötvényt. A honi tőzsde fő mutatószáma, a BUX forintban mérve is mintegy tíz százalékkal emelkedett 2002 egészét tekintve, ám ugyanez a növekedés dollárban mérve 34,5 százalékos volt, hiszen a forint/dollár árfolyam egy év alatt húsz százalékkal javult a forint szempontjából, azaz egy dollár 53 forinttal lett olcsóbb a tavalyi 12 hónap során (évzáráskor 225 forintot ért).

Ilyen árfolyamváltozást még az a néhány külföldi részvény sem tudott ellentételezni, amelynek amúgy felfelé lépett a kurzusa. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a nagy külföldi irányadó indexek jellemzően 20-25 százalékkal visszaestek, sőt ennél nagyobb mértékű éves árcsökkenés sem volt ritka, akkor valóban égbekiáltó a forintbefektetések tavalyi komparatív előnye.

Veszélyben a magyar áru 

A reálgazdaság részéről változatlanul erős igény van a forint gyengítésére, hiszen a magyar áru exportlehetőségeit és versenyképességét komolyan rontja az erős forint. A gazdaságpolitika támogatná a forint gyengítését, ráadásul az érintettek már többször jelezték: szó sem lehet olyan egyszeri gazdaságpolitikai intézkedésről (például a sáv további szélesítéséről vagy esetleg a sávközép eltolásáról), amely a forint további erősítését tenné lehetővé. Az árfolyamváltozás tehát már aligha támogatja a magyar befektetések hozamelőnyét. 

Az árfolyam-mechanizmus határai

Ha azonban az aktuális helyzetet alaposabban szemügyre vesszük, néhány olyan szempontra lehetünk figyelmesek, amelyek e trend megfordulását sejtetik. A jelenlegi árfolyam-mechanizmusban a forint elérte drágulási lehetőségeinek szélét. A 276,1 forintos eurónál meghatározott sávközéphez képest ugyanis legfeljebb 15 százalékkal térhet el bármelyik irányban a forintkurzus, és január 6-án a forint gyakorlatilag már a sáv széléhez tapadt az erősebbik oldalon.

A másik szempont a különböző gazdasági területek hozamlehetőségei, a kötvényekkel és a részvényekkel elérhető megtérülés. Itt már vegyesebb képpel találkozunk. A jelenlegi állampapírpiacot szemlélve, a magyar befektetések előnyt élveznek, hiszen a honi éves szinten mért 7,5 százalékos hozamlehetőség magasabb, mint az európai és amerikai piacok 2-5 százaléka. A kockázati és az árfolyamszempontokat mellőzve itt tehát fennmarad némi magyar előny.

Maradék játéktér 

Fontos tudni, hogy a forint árfolyammechanizmusa pusztán az euróhoz viszonyít. Vagyis amennyiben a sávon belül nem is mozdul el a forint, de mondjuk a dollár az euróhoz képest gyengül, akkor gyengül a forinthoz képest is, azaz az eurón kívüli devizákhoz képest a sávszélhez tapadva is elképzelhető még forinterősödés.  

Szeszélyes kurzusok

A részvénypiac hozamlehetőségeinek kérdése már összetettebb, hiszen előzetesen semmilyen számot nem lehet melléjük rendelni. A nyugat-európai és az amerikai részvényárak objektív mutatók alapján magasabbak, mint a hazaiak. (Ez még akkor is igaz, ha az elmúlt egy évben a hazai drágulással párhuzamos külföldi visszaesés nyomán erős volt a közelítés.) Vagyis azonos iparágak, azonos növekedési lehetőségű cégeinek egységnyi éves nyereségéért nagyobb árat ítélnek meg egy nyugat-európai papír, mint egy magyar részvény esetében.

Ez akár azt is jelenthetné, hogy a magyar részvények a jövőben is fejlett vetélytársaik felett teljesítenek, miáltal folytatódik a nivelláció. Más szempontok azonban ez ellen szólnak. Egyrészt bizonyos különbségtétel a fejlettebb környezetben tevékenykedő érettebb vállalatoknak valóban kijár, vagyis egy magyar papír árában még mindig erős kockázati diszkont érvényesül. Másrészt az elmúlt év erős besszhangulata után lélektani szempontokból is felfelé irányuló európai-amerikai korrekció jelentkezhet. Harmadrészt sajnos a honi makrogazdasági környezet sem javul, hanem inkább romlik. A makrogazdasági számok (különösen az egyensúlyi mutatók) rendre csalódást okoznak, és a termelékenység sem javul olyan mértékben, ahogy az például a forint erejét indokolná.

A nyitás esélye

Ismét érdemes tehát számolni a külföldi instrumentumokkal. Általában is igaz ez, hiszen amennyiben befektetési portfóliónkban kalkulálunk nemzetközi eszközökkel, akkor diverzifikáltuk befektetési célpontjainkat. Ezzel az egysíkú befektetésből eredő országkockázatot, az egy piacnak való kitettségünket csökkentettük.

Ráadásul immár valóban elmondható, hogy az árfolyam-mechanizmus szabályai és a magyar gazdaság megtorpanása miatt fundamentális hozamokokból is érdemes a külföld felé is tekinteni.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.