Megfigyelők szerint a hatvanéves francia bankszakembernek erre most már csak akkor van esélye, ha a per a legtisztább felmentéssel végződik számára. A per a jelenlegi állás szerint február 12-ig tart, és áprilisra tervezik az ítélethirdetést.
Az EKB elnökének megbízatása elvileg nyolc évre szól, de 1998-ban, az EKB indításakor úriemberi megállapodás született, hogy a holland Wim Duisenberg öt év múltán átadja a helyét Jean-Claude Trichet-nek. Duisenberg korábban már meghirdette, hogy július 9-én, 68-ik születésnapján távozik. Az év végén azonban több nyilatkozatot tett, hogy hajlandó meggondolni a dolgot. – Kész vagyok a sima átmenet érdekében valamivel tovább dolgozni – mondta december végén a Bild am Sonntagnak, habár hozzátette: nem gondolja, hogy erre szükség lesz.
– Mindenképpen csak rövid ideig maradok tovább, de meggyőződésem szerint a kormányok addigra amúgy is megállapodnak az utódom személyében – mondta Duisenberg, majd sokértelműen így folytatta: – Az államközi megállapodásban arról van szó, hogy az EKB elnökének nemzetközi tapasztalattal rendelkező bank-, illetve pénzügyi szakembernek kell lennie. A nemzetiségről nincs szó a megállapodásban, úgyhogy az EKB elnökének nem kell franciának lennie. 1998-ban azonban az állam- és kormányfők informálisan megállapodtak, hogy a második EKB-elnök francia lesz. Tehát nem kell mindenáron franciának lennie, de minden bizonnyal az lesz. Nyilatkozatát ezzel fejezte be: – Barátomról és kollégámról, Trichet-ről semmit sem akarok mondani. Nagyon nem szép ügy ez, amelybe belekeveredett. Várjuk meg, mi lesz az eljárás vége.
A tíz éve dagadó Crédit Lyonnais-ügyben Trichet-t mérleghamisítás fedezésével vádolják. Trichet a kilencvenes évek elején a francia kincstárügyi hivatalt vezette, és e minőségében ellenőrizte az állami vállalatokat, köztük a Crédit Lyonnais bankot. Trichet 1993-ban lett a francia központi bank elnöke. Tagadja a vádat, és emlékeztet, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság egyszer már, 1994-ben, tisztázta az ő nevét ebben az ügyben.
A Crédit Lyonnais a kilencvenes évek elején válságba került, mert állami hozzájárulással nagy terjeszkedésbe fogott, ám a tervek nem sikerültek. A banknak 1993-ra több mint 3 milliárd eurónak megfelelő vesztesége keletkezett, és a könyveket akkoriban állítólag megszépítették. A pénzintézet akkori elnöke, Jean-Yves Haberer most ugyancsak vádlott a perben. A kilenc vádlott között van még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt elnöke, Jacques de Larosiere is. A 73 éves de Larosiere 1993-ig a francia központi bank elnöke, és e minőségében a bankfelügyelet vezetője volt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
