A New York-i Dow Jones 1931 óta nem zuhant akkorát decemberben, mint 2002-ben, míg végül az év egészét tekintve mínusz 17 százalékos veszteségen állapodott meg. Az európai börzemutatók sem restellkedtek: a londoni iránymutató közel 25, a párizsi 34, a frankfurti pedig 44 százalékot veszített értékéből a 12 hónap során.
Három szűk esztendő
Az elemzők többsége szerint már átlendültünk a holtponton. A befektetők ugyan még mindig borúlátóak és bizonytalanok, de már van némi ok az optimizmusra. Vigasztaló lehet az az 1900-ból való Barclays-tanulmány, miszerint minden hetedik hároméves periódus veszteséges, amit azután a rákövetkező hároméves ciklus bőven kárpótolni szokott. 2002-ben a nemzetközi tőzsdék éppen a harmadik egymást követő veszteséges évet zárták, így az elméletnek megfelelően most már csak jobb idők jöhetnek.
Sok mindent és sok mindenkit lehet okolni a nemzetközi tőzsdék kivételesen gyenge tavalyi szerepléséért. Az Enron (január) és a WorldCom (június) botrányos csődbemenetele (nem megfeledkezve persze a köztes periódus megannyi kisebb skandallumáról sem) önmagában még talán kevés lett volna a tengerentúli börzék több számjegyű rekordbukásához.
Bűnbaknak ott van még Oszama bin Laden, vagyis a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követő sokk és bizonytalanság, valamint az utóbbi hónapok Irakkal kapcsolatos kérdőjelei is.
Piaci elemzők egy csoportja ezzel szemben normális, ciklikus korrekcióról beszél, miáltal a korábban túlárazott részvények árfolyama mostanra egy reálisabb szintre került. Szerintük legfeljebb a zuhanás sebességét befolyásolták a már említett, a befektetőket egyébként nyilván sokkoló jelenségek.
Légitársaságok veszélyben
A közelgő iraki háború következményeiről többé-kevésbé megegyezik az elemzők véleménye: az utazási irodák és légitársaságok a leginkább érintettek. Az utóbbiak nem csupán az utazni vágyók számának csökkenése, de az üzemanyagárak drágulása és a magasabb biztosítási költségek miatt is csődközelbe kerülhetnek.
A sokat megélt könyvvizsgáló-szektor egyik talpon maradt képviselőjének vezető makroelemzője például az iraki háború esetleges bekövetkezésétől sem félti az amerikai (és a világ-) gazdaságot, mivel véleménye szerint egy gyors és sikeres hadviselés kifejezetten serkentőleg hathat.
Persze, ha a háború elhúzódna vagy netán a Közel-Kelet más országaira is átterjedne, és az olajárat is befolyásolná, akkor már vegyesebb, de még ekkor sem kizárólag negatív következményekkel kellene számolni. A világháborúk által is alátámasztott teória persze régről ismerős: egy háború bizonyos szektorokra (mondjuk a légiközlekedésre) negatív, miközben másokra (mint a honvédelmi ágazatra) pozitív hatással lehet.
Az intézményi befektetők mindazonáltal még nem bíznak a szebb jövőben. A Merrill Lynch befektetési tanácsadó cég szeptemberi felmérésében még 48 százalékos volt az erősödő világgazdaságot prognosztizálók aránya, ám ez októberre 37 százalékosra apadt.
Az invesztorok jelenleg a feltörekvő piacokat, illetve szektorszinten a fogyasztási javakat és a gyógyszereket gyártó társaságokat részesítik előnyben, miközben Amerikát, valamint a telekommunikációs ágazatot és az energiaipart favorizálják a legkevésbé. A részvények mellett ugyanakkor idén is nagy hangsúlyt fektetnek az alternatív befektetési formákra, egyebek mellett a biztonságos kincstárjegyekre és államkötvényekre, a hedge-alapokra, illetve a kockázati tőkebefektetésekre.
2003: Üvegzseb-program
Az idei év legnagyobb kihívása talán a vállalati eredmények hitelességének helyreállítása lesz. Ezt egyes cégek a számítástechnikai-, illetve belső ellenőri rendszer továbbfejlesztése révén, mások a külső tanácsadók lehetőség szerinti kiiktatásával próbálják elérni.
Az Andersen-botrány ugyanis minden eddiginél erősebben ráirányította a figyelmet az átláthatóság, a szigorúbb szabályozás, valamint a cégvezetés és az auditorok kikezdhetetlenségének fontosságára, továbbá az amerikai számviteli szabványok (US Gaap) hiányosságaira. A megtévelyedett kisebbség bűneiért most a becsületes többség felel, miközben megpróbálja visszaállítani a könyvelő- és a könyvvizsgáló szakma – jelenleg sárbatiport – hírnevét.
